Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának újramegnyitása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
2959 százalék ra növekedtek a 900 ezer forint feletti éves bruttó jövedelmek tekintetében. Mégis úgy gondolom, hogy olyan körülmények között, amikor - mint ez a korábbi expozémban elhangzott - a költségvetésnek a deficit csökkentése és a megállapítottmegállapodott közk iadások finanszírozása érdekében mintegy 480 milliárd forintos bevételszerzési követelménye van személyi jövedelemadó címén, ezért nem lehetett eltekinteni attól, hogy a társadalmi szolidaritás abban is kifejezésre jusson, hogy a magasabb jövedelmű rétegek a tehervállalásuk tekintetében legalább olyan mértékben részesedjenek a közterhekből, mint az alacsonyabb jövedelmű rétegek. Fontosnak tartom ennek kapcsán elmondani azt, hogy ez a bizonyos 48 százalékos adókulcs annál a jövedelemsávnál lépne életbe, ahol a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék érdemben már nem hat, mert ezek már olyan magas jövedelmek, hogy azok után ezt a járulékot már nem kell fizetni. Tehát összességében ezzel a kulcsrendszerrel ki lehetett simítani az adótáblának azt a hatását, ami korábban nagyon sok tekintetben kifogás alá esett, nevezetesen, hogy az átlagnál egy kicsit magasabb jövedelmű középosztálybeli rétegek adóterhelése nagyon nagy mértékben növekedett volna. Szeretnék beszélni - természetesen összefoglalóan - a költségvetésr ől és a személyi jövedelemadóról annak érdekében, hogy ezeknek a törvényjavaslatoknak egészében láthassuk azokat az egyes pontokat, amelyekre vonatkozólag változtatásokat szeretnék tenni. Szabad legyen először a költségvetési törvényjavaslathoz hozzászóln i. Először a központi költségvetés kiadásait növelő tételekre szeretnék utalni. Mint említettem, a módosító javaslatok nagy részben az Érdekegyeztető Tanácson kialakult kompromisszumos megállapodásokat tükrözik. Ennek alapján természetesen a kormány felelő ssége előterjeszteni ezeket a megállapodásokat. A jogszabálymódosítások alapján lehetőség lesz a közalkalmazottak, a fegyveres szervek hivatásos állománya illetményének, a bírák és ügyészek pótlékának a rendezésére és a minimálbér emelésére is. Az indítvá ny a központi és az önkormányzati költségvetési szervek részére e tekintetben mintegy 30 milliárd forintot különít el. Azt gondolom, hogy ez már csak mértékében is kellőképpen kifejezi a kormányzat szándékát a szociális partnerekkel való megegyezésre. Ez a z összeg az elvárt létszámcsökkenések figyelembevételével biztosítja azt a 19,5 százalékos átlagos nominális bérnövekedést, amit az árbérmegállapodás megkötése érdekében vállalni szándékozunk. A helyi önkormányzatokat terheli az a szociális támogatás, ame ly a háztartási tüzelőolajutalványok megszűnése miatt vált szükségessé. Az önkormányzati források szűkössége miatt a szükséges összeget, 7 milliárd forintot a kormány az önkormányzatok rendelkezésére bocsátja. Az Országgyűléshez benyújtott, a családi pótl ékról szóló törvény módosításával összhangban van az a javaslat, amely a családi pótlékkal kapcsolatos kiadások 4 milliárd forinttal való megemelését irányozza elő. A szociális juttatások további 300 millió forinttal való növelésére tesz javaslatot a kormá ny az '56os emlékéremmel és emléklappal, valamint a Nemzeti Ellenállásért emléklappal kitüntetettek nyugdíjkiegészítésének a biztosítására. Többletforrás szükséges a Magyar Tudományos Akadémia kutatási pályázatainak, tudományos könyv- és folyóirattámogat ásának és nemzetközi tagsági díjainak a finanszírozásához. Ennek a többlettámogatásnak az összege 180 millió forint. Előirányzatnövelést tartalmaz az indítvány az OTKA előirányzatait és az egyházak támogatásának előirányzatait illetően is. Jelenleg még ne m zárultak le a tárgyalások a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság és az osztrák fél között a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer miatti osztrák hitelről, azonban ettől függetlenül szükséges előirányozni az áramszállítási költségek kamatvonzatát. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem azt is, hogy az Alkotmánybíróság közelmúltbeli határozatával törölte a kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatainak 25 százalékra történő
