Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
2914 Mindezen észrevételek ellenére és a felvetett problémák mellett a bizottság - az írásban kiadott ajánlásban rögzíte tt szavazati aránnyal - általános vitára alkalmasnak tartja a benyújtott törvényjavaslatot és azt módosító indítványokkal javíthatónak ítéli meg. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Pozsgai Balázsnak, az önkormányzati bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. POZSGAI BALÁZS , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottsá g 1995. október 25én tárgyalta a területfejlesztési törvény általános vitára való alkalmasságát. Személyesen örülök annak, hogy egy új törvény születésénél mondhatom el a bizottság állásfoglalását. A többségi vélemény elmondói hangoztatták: óriási hiányt pótol a törvény, mert Magyarországon eddig nem szabályozta törvény a területfejlesztést. A területi kiegyenlítést szolgáló eddigi országgyűlési határozatok nem érték el céljaikat. Az utóbbi időkben végbement gyors változások egyre jobban elmélyítették a kü lönbségeket. Nem vitatható, hogy jelentős különbségek vannak az ország egyes nagy területei között, de az sem, hogy adott területen belül sem azonos fejlettségűek a térségek. Különösen szembetűnő a különbség az ország fejlettebb, nyugati, valamint a kevésb é iparosodott keleti része között. Eddig nem tudott kialakulni egy olyan intézményrendszer, amely a problémákat komplexen kezelte és amely a területfejlesztésben működőképes lett volna. Készültek ugyan programok, főleg a hátrányos helyzetű keletmagyarországi megyékre. Ezek eredményessége azonban nem hozott sikereket, mert a döntéseket többségükben nem a helyszíneken hozták. E törvénytervezet intézményesíti a területfejlesztés, a területrendezés partneri kapcsolatait, megteremti az önkormán yzati és gazdasági szféra bevonásával a stratégiai tervezésen alapuló, térségi programokra épülő fejlesztéspolitika feltételeit. A törvénytervezet alapvető célja, hogy az ország valamennyi térségében elősegítse a fejlődést úgy, hogy a fejlettségbeli különb ségek is csökkenjenek. A területfejlesztési törvény megnöveli a tervezés rangját, az előkészítő munka fontosságát. Feltételezi a megye, a megyei jogú város, a helyi gazdaság, a kamarák, az érdekképviseletek együttműködését, a térségi forráselosztás érdekéb en. A törvény születését hosszú egyeztetések előzték meg. Megalkotására kötelez bennünket az a tény, hogy a múlt évi önkormányzati törvény módosításában a megyei területfejlesztési tanácsok létrehozását döntöttük el, mégpedig 1995. június 30áig. Ilyen ért elemben alkotmányos mulasztásban is részes a parlament. Nem vitatható, hogy szükség van a törvényre, s hogy háromnégy év elhúzódása után a parlament elé kerüljön a törvénytervezet. Egy viszonylag jó törvény fekszik előttünk, amely nem kelti azt az illúzió t az önkormányzatokban, hogy csupán a törvény létrejöttével óriási mennyiségű pénz fog kiáramlani a területekre. E törvény bizottsági vitája során a fenntartásukat, tartózkodásukat kifejezők is a fenti megállapításhoz csatlakoztak. Nem tartják elegendőnek azt a forrást, pénzmennyiséget, amely a törvény végrehajtásához rendelkezésre áll. Hiányolják továbbá, hogy a törvényben a decentralizáció elvének következetes végigvitele, a regionális fejlesztési tanácsoktól a kistérségi fejlesztési tanácsokig, nincs pon tosan kidolgozva, kapcsolatrendszerük nem tisztázott. A törvénytervezet legsúlyosabb gondja, hogy nem tisztázza a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Felsorolást ad, de semmiféle konkrét döntést nem hoz a felszabadítható források mértékére. Nem pontos, nem következetes a törvényben a területfejlesztés és a területrendezés kapcsolatrendszere.
