Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2913 rendezés pénzügyi eszközrendszere, abban az esetben a kiszámítható, a tervezh ető, a normatív törvény előírásaiból fakadó pénzeszközökre való számítás jelentősége csökken. Feltétlenül szeretném megemlíteni azt is, hogy a vitában elhangzott: ennek a törvénynek a megalkotásával egy időben nagyon fontos, hogy az önkormányzati középszin tnek is megtörténjék a feladat- és a lehetőségmeghatározása. A törvény indoklásában helyesnek tartom, helyesnek tartjuk azt, hogy itt számít a nagyvárosokra és vonzáskörzeteikre, számít a kistérségek, a vonzáskörzetek az önszerveződésére. Ez az indoklásban megjelenik, a törvény szabályozása közepette azonban nem. Feltétlenül gondolni kell arra, hogy a rendezési terveknél a részletes indoklásban megjelenő területrendezés és fejlesztés orientáló jellegén túl a tervek hatályosulásával államigazgatási tevékeny séggé válik a területfelhasználás és építésengedélyezés egymásra épülő egységes folyamatáról szóló fejezet, amely kifejezi a törvényalkotó szándékát, de egyben kifejezi a mi véleményünket is, hogy ilyen irányba a területrendezés nem mehet, amikor egy megye i szint olyan döntéseket hozhat, amelyekkel később a területfelhasználásban és a hatósági munkában olyan eszközöket is felhasználjon, amelyek használatára számára eddig jogszabály nem jogosította fel. Ezért tisztelettel kérem miniszter urat, hogy azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel az ellenzéki képviselők és e törvényt javítani szándékozók fognak jelentkezni, úgy, ahogy expozéjában megfogalmazta, nyitottan fogadja, és legyen lehetőség a környezetvédelmi törvényhez hasonlóan a bizottságok munkájában i s az elfogadható javaslatokat bizottsági javaslat szintjére emelni, mert erre a törvényre szükség van, de nem ebben a formájában, hanem valóban egy alulról építkező és kistérségi kapcsolatokat támogató, megyehatáron túllépő, igazi régiókhoz vezető, öttíz éves távlatban igazi régiókhoz vezető területfejlesztésre nagy szüksége van az országnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) (19.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Herbály Imrének, a mezőgazdasági bizottság előadójának. HERBÁLY IMRE , a mezőgazdasági bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság megtárgyalta az 1511. számon benyújtott törvényjavaslatot és a következő megállapításokat tette. A törvénytervezet hiányt pótol, kiindulásként elfogad ható. Komplexen foglalkozik a területfejlesztés és területrendezés egymástól elkülönülő, de mégis összefüggő tennivalóinak tisztázásával. Kellő alapossággal, érthető módon tisztáz alapfogalmakat, például területfejlesztés, területrendezés, régió, kiemelt t érség és így tovább. Ezután már mintegy kellemetlenkedés a törvényjavaslat negatívumként felvetett hibáit említeni. Logikailag eléggé nem érthető módon, érthetetlen módon - miközben a javaslat rögzíti, hogy a területfejlesztés célja a különböző fejlettségű régiók helyzetének javítása - kiemelt térségként csupán két, egyébként fejlett vidéket, Budapest és agglomerációja, a Balaton és környéke területet jelöli meg. Megfeledkezik az Alföldről, az elmaradott, de potenciálisan kiemelésre érdemes tájról. Talán ne m is véletlenül. A második ilyen: a törvényjavaslat következetesen használja - elsősorban a megyei területfejlesztési tanácsok összetételét taglalva - a területfejlesztési önkormányzati társulások fogalmát mint az egyes kistérségek legitim megjelenítési le hetőségeit. Mivel az elmúlt években az egyesülési törvény alapján alakult és leginkább településfejlesztési célokat teljesítő települési szövetségek jöttek létre, nem tartjuk indokoltnak egy átalakulási hullám beindulását. Végül, miközben a vitában résztve vők a túlzott tagoltság veszélyére hívták fel a figyelmet, attól is óva intettek, hogy esetlegesen egy túlzott centralizáció következzen be.
