Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TÓTH ISTVÁN (MDF):
279 A kreditrendszer országos bevezetését előzze meg egy széles körű szakmai vita , amely megfogalmazza az általános alapelveket. A kreditrendszert az általános alapelvek figyelembevételével, az intézményekből kiindulva kell megalkotni. Ezután kell megadni az egyes intézmények közötti átjárhatósághoz szükséges átszámítási faktorokat. E faktorok meghatározását a fogadó intézménynél létrehozandó akkreditációs bizottság végezze. Ezen alulról építkezés során kell a szakmai követelményeknek ügyelniük arra, hogy az országos és nemzetközi megfelelés biztosítva legyen és elbontassanak a szekérvá rak. A határozati javaslatnak ki kellene térnie a kreditrendszer bevezetésének a támogatások elosztásában jelentkező következményeire is. Megvalósíthatóe például, hogy az áthallgató diák részben viszi magával a tandíjat és az utána járó normatívát? Alapve tő fontosságú leszögezni, hogy a kreditrendszert a graduális, a szakirányú képzés, valamint a második diplomás képzés, azaz a nagy létszámú képzési formák esetében nem lehet teljeskörűen és maradéktalanul bevezetni, a doktori képzésre pedig csak részben. A doktori képzést a graduális képzéstől teljesen elkülönítve, külön szabályozás alapján kell megvalósítani, különös tekintettel az egyedi, az esetek java részében személyre szabott programkövetelményekre és a jellemző oktatási feladatokra. A doktori képzésb en részt vevő hallgatókat a graduális hallgatóktól eltérő tanulmányi jogokkal és kötelességekkel kell felruházni, ami természetesen nem érinti a doktoranduszok hallgatói státuszát. (12.10) E tekintetben módosítani kell, ki kell egészíteni a felsőoktatási t örvényt és a doktori képzésről szóló kormányrendeletet. A tudományos színvonalat ellenőrző intézményi és országos testületekben is biztosítani kell a tudomány szabadságát, és elejét kell venni annak, hogy e szervezetek tagsága és működése bármilyen módon b elterjessé váljék. Látni kell azonban, hogy ez csak a tudós elmék józan belátására, nyitottságára és egymás iránti toleranciájára épülhet, és a felsőoktatás e tekintetben nem támaszkodhat olyan divatos külső segítőkre, mint a közigazgatás vagy a felhasznál ói szféra, mert azok tudományos és szakmai kérdésekben a valóban adekvát válasz megadására képtelenek. A tudományos akkreditációt élesen külön kell választani a tudomány finanszírozásával kapcsolatos döntésektől - ez utóbbi esetben természetesen helye van az egyetemen kívüli társadalmi szereplők részvételének. Véleményünk szerint a határozattervezet a minőségbiztosítással kapcsolatban különösen általános és súlytalan. Ennek alapján érdemi minőségbiztosítási rendszert nem lehet kidolgozni, és így annak esetl eges elmaradását sem lehetne számon kérni. Szükségesnek tartjuk, hogy záros határidőn belül részletekbe menően kerüljön kidolgozásra az egyetemi minőségbiztosítási rendszer. A normatív finanszírozás bevezetése feltétlenül előremutató és az intézményeket ta karékosságra ösztönző módszer. E normatívának azonban nem intézményekre, hanem szakterületekre kell vonatkoznia, azaz diplománként kell különböznie. Alapvető fontosságú, hogy a normatíva meghatározása a valódi képzési költségek figyelembevételével történje n, és értéke kövesse a képzési költségekben beálló változásokat. A határozati javaslat adós marad annak a régen megfogalmazott igénynek a kielégítésével, hogy előirányozza az egyes diplomák megszerzéséhez szükséges közvetlen képzési költségek meghatározásá t, illetőleg az intézmények valódi pénzügyi működésének áttekinthetővé tételét. Ezen vizsgálatok és átalakítások elvégzése nélkül a normatív finanszírozás bevezetése a remélt eredményeknek pusztán egy részét érheti el. Az állami intézményekben a központi á llami tandíj összegének egységesnek, a képzés költségétől függetlennek kell lennie. Az intézményi tandíj csak bizonyos speciális kurzusok esetén fogadható el. A tandíjbevételt kizárólag az intézmény használja fel, és független a normatíva összegétől. A tan díj