Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2749 számháború, amit évek óta folytattunk ebben a Házban, talán a Házhoz sem, a nyugdíjasokhoz sem méltó. Nem akarok most itt mutogatni, hogy ezért meg azért volt ez, ezen túlvagyunk, és keresünk egy olyan megoldást, amely jó. Azt hiszem, az ellenzéknek az a dolga, hogy ennek a megoldásnak a prob lémáira rámutasson. Elsősorban egy olyan képletet szeretnék felvázolni, amikor az alapul számító évben - tehát vegyük úgy, hogy az előző évben - a nettó bérkiáramlás magas volt, és ahhoz képest a következő évben alacsony lesz. Ebben az esetben a következő probléma áll fenn. Az egyik irányból a nyugdíjas fellélegezhet, mert ő jobban jár - miközben az aktív dolgozók kevesebbet keresnek, netán reálbércsökkentésben, esetleg nominálbércsökkentésben részesülnek , számára a törvény garantálja a magasabb nyugdíja t. Ebben az esetben nem fogom irigyelni nyugdíjas polgártársainktól ezt a többletet, de meg kell kérdeznem, hogy mi lesz ennek a többletnek a forrása. Hiszen a tárgyévben a tárgyévben befolyó bérből fizetjük a nyugdíjakat, és az előbb említett példában eze k a bérek bizony csökkennek. Itt a nettóbruttó problémakörrel is számolnunk kell. A ma érvényes szabályok szerint a társadalombiztosítási járulékot a bruttó bérből számítjuk és egy személyi jövedelemadóváltozással a nettó bér tud úgy emelkedni, hogy a tbjárulék egyáltalán nem változik. Itt a jövő évet még nem látjuk tisztán magunk előtt, és azt sem tudom, hogy milyen személyi jövedelemadótáblával kell dolgoznunk, de amit a Pénzügyminisztérium beterjesztett, az bizony a nettó béreket - az alkalmazottak k örében 960 ezer forint alatt - megemeli anélkül, hogy a bruttójuk változnék. A vállalkozói szférában csökkenti, de ennek a számítása is elég nehézkes. Hogy ebből végül is majd mit fog a KSH kihozni viszonyítási alapként, erre erőteljesen kíváncsi vagyok, c sak felvetem azt a lehetőséget, hogy azért ma még több alkalmazott van, mint vállalkozó, és egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy itt nem keletkezhet egy lyuk a jövő évi társadalombiztosítási költségvetésen. Meg kell oldani ezeket a problémákat. Mo st azt hallottuk, hogy a rendszerre való áttérés az idén csodálatos, mert a tavalyi tényleges és a jövőre várható köszönő viszonyban vannak egymással. Tehát erre majd akkor tudunk felelni, ha hatályos lesz a '96os személyi jövedelemadó törvény, mert ez je lentősen befolyásolja ezt a kérdést. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, lehet, hogy itt egy speciális állami garanciát kell bevezetnünk, de ezzel a kérdéssel mindenképpen foglalkoznunk kell. Valóban, a parlament munkáját meg fogja könnyíteni ez a megoldás, tehát ha a nyugdíjemelés úgy történik, hogy kormányrendelet, az érintett önkormányzattal egyetértésben. És tisztelt képviselőtársaim, mi lesz, ha nem lesz meg ez az egyetértés? Eddig úgy működött a rendszer, hogyha a kormány nem tud megegyezni az önkormány zattal, akkor van fellebbviteli bíróság - hogy így mondjam : a parlament. Igaz, hogy a parlamentnek megvan a kormánypárti többsége, hiszen ez a dolog természete, magyarán: előre lehet látni, hogy vita esetén a kormány álláspontja fog érvényesülni. De mégi s beszéltünk már erről itt, e Ház falai között, ez egyfajta társadalmi kontrollt, széles körű nyilvánosságot jelent, magyarán: csökken annak az esélye, hogy egy ilyen vitában a kormány valami nagyon rosszat képviseljen. Akkor ugyanis nem szívesen hozza be ide, a parlament nyilvánossága elé, és ha irreális követeléseket fogalmaz meg az önkormányzat, akkor ezekben az esetekben a kormány igaza érvényesülhet. De ha jól értem ezt az új rendszert, akkor ebben nem tételeződik fel, hogy nem jön létre a konszenzus, márpedig elvileg ez is előállhat. Egy törvényi szabályozásban bizony rendelkezni kell arról, hogy az egyet nem értés esetén végül is milyen megoldás érvényesül, mert egy dolog nem érvényesülhet, hogy nem következik be a nyugdíjak karbantartása. A degresszi ós táblával kapcsolatban Csehák Judit képviselőtársam már megfogalmazta az aggályait. Én magam is úgy érzem, hogy az inflációt figyelembe nem véve - azt hiszem, Kis Gyula képviselőtársam is említette ezt a problémát - itt reálértékben jelentős kárt okozunk a nyugdíjasoknak, a friss nyugdíjasoknak, és nem biztos, hogy ezt fel szabad vállalnunk.
