Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
2657 kiegészíteni azzal, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet. Majd amikor később erre visszatérek, meg fogják látni , hogy milyen fontos garancia ez. A másik ilyen: "a miniszter irányító jogkörében". Feltétlenül ki kell egészíteni a 11. § (2) bekezdésének a) pontját, és törvényben előírni, hogy a miniszter nem adhat személyek vagy bejegyzett pártok megfigyelésére utasít ást. Ugyanezt segíti elő a főigazgatók feladatának egy ponttal történő kiegészítése, mégpedig azzal, hogy ha a szolgálat jogellenes tevékenységre kap utasítást, azt köteles megtagadni és azonnal jelenteni a nemzetbiztonsági bizottság elnökének. Van itt egy olyan alpont, amely azt tárgyalja, hogy amikor jogellenes tevékenységet észlel, feltételez a nemzetbiztonsági bizottság, akkor mi a teendő, illetve kéri a minisztert, hogy folytasson le vizsgálatot. Én azt mondom, hogy amikor feltételez, akkor valóban hag yjuk úgy, hogy a minisztert megkéri, folytassa le a vizsgálatot, és a vizsgálat eredményéről tájékoztassa a bizottságot. De amikor már jogellenes tevékenységet észlel a bizottság, akkor én már, kérem, nem fogadhatom el azt, hogy újra csak a miniszter kapjo n erre megbízást, hanem igenis, a bizottság döntsön, és a bizottság folytassa le a jogellenes tevékenységgel kapcsolatos vizsgálatot. Kérem, én tudom azt - mivel negyven évig nagyon szigorú függelmi rendben éltem , hogy mit lehet "házon belül", úgynevezet t kalap alatt elsimítani, elintézni úgy, hogy erről még a közvetlen elöljáró sem szerez tudomást. De itt már jogellenes tevékenységről van szó, amelyet a bizottság észlel! Ezt már nem hagyhatja a bizottság szó nélkül. Ugyancsak van egy olyan rész, amikor a szolgálat munkatársa jogellenes működést észlel, és úgy folytatódik, hogy akkor jelentést tehet a miniszternek. Itt is azt mondom, hogy ha már maga a munkatárs - akinek azért tisztában kell lenni a törvény előírásával vagy az egyéb jogszabályok előírásaiv al - észleli a jogellenes tevékenységet, akkor már ne a miniszternek tegyen jelentést, hanem tegyen jelentést a nemzetbiztonsági bizottság elnökének. Nos, ennek alapján most már lehet azt látni, hogy miért fontos és szükséges, hogy a nemzetbiztonsági bizot tság elnöke mindenkor ellenzéki képviselő legyen. Ugyanis az ellenzéki képviselő egészen biztosan nem fogja szó nélkül hagyni ezeket, nem fogja hagyni azt, hogy ezek elsimítódjanak házon belül. Megtesz minden intézkedést arra - akár a parlament útján, ha n em tudja, a sajtó útján, de mindenféleképpen - hogy ezek a jogellenes tevékenységek megszűnjenek. Van még észrevételem, és ez is a gátakat célozza kibővíteni. Az 59. § (2) bekezdése arról ír, hogy a kivételes eljárás esetén akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni a titkos információgyűjtés folytatását, ha az engedélyező nem engedi, és ebben rendelkezik arról, hogy ebben az esetben, ami adatot nyertek az információgyűjtés során, azt a vonatkozó törvényi előírások szerint haladéktalanul meg kell semmisíten i. Ezt azonban én kiegészíteném azzal - és ez védi az állampolgár érdekét , hogy akkor is meg kell semmisíteni ezeket az adatgyűjtés során nyert információkat, ha az adatgyűjtés befejeztével bizonyítást nyert, hogy szükségtelen volt az elrendelése. Mert e kkor sem lehetséges, hogy az adott személyről, aki ezek szerint ártatlan - hiszen szükségtelen volt az eljárás , bármiféle adatok maradjanak a titkosszolgálatoknál. Még egy észrevé telt teszek, amellyel kapcsolatban csodálkozom, hogy nem ellenzéki képviselőtársaim tették meg. Ugyanis itt nem másról van szó, mint a pártok önállóságáról, véleményezési szabadságáról - és sorolhatnék még több mindent. (10.40) Ugyanis arról van szó ebben a szakaszban, amikor a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak az ellenőrzése során valamelyik személynél kockázati tényező áll fenn. Igaz, a személlyel közlik, ha nem lép vissza, akkor a frakcióvezetőjével, s ha a frakcióvezető vagy a frakció nem dönt arról, hogy visszahívják, akkor, ha a nemzetbiztonsági bizottság nincs megválasztva, az Országgyűlés elnökét, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállt, akkor a nemzetbiztonsági bizottságot jogosítja fel a törvényjavaslat a döntésre.
