Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
2646 Ha megengedik, elmondom, hogy miért dőlt meg. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint... Egyébként csak jelzem, hogy ebben a fázisban a k ormány nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz ebben a kérdésben, mert erre nincs joga. (Bauer Tamás: A benyújtott törvényjavaslatról kérheti...) Abban nem, nemzetközi szerződés. El kell olvasni az Alkotmánybíróságról szóló törvényt - azért tartok most órát. (Szalay Gábor: De fordulhat, csak választ nem kap rá!) Hát fordulhat, de nem kap választ rá, ennek pedig nincs értelme, hogy úgy forduljunk valahova... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Velünk ossza meg gondolatait, ne csak Bauer Tamás képviselő úrral! DR. KUTRUCZ K ATALIN (MDF) : Akkor talán megkérem képviselőtársaimat, engedjék meg, hogy végigmondjam, utána ha kérdés, a folyosón szívesen válaszolok. Tehát az a helyzet, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény ismeri az előzetes normakontrollt. Valóban! Ennek két for mája van: törvényjavaslatot lehet normakontrollra küldeni az Alkotmánybírósághoz, valamint a köztársasági elnök úr teheti meg a már megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénnyel. Az, amit másodikként mondtam, egy viszonylag könnyen járható út, az elsőve l azonban problémák vannak. Az előző ciklusban az akkori legnagyobb ellenzéki párt és a mostani kisebbik kormányzópárt több ízben fordult Alkotmánybírósághoz az első fajta előzetes normakontroll kérése érdekében. Egyébként törvényjavaslatot küldhet az Alko tmánybírósághoz előzetes normakontroll kérésével ötven országgyűlési képviselő és országgyűlési bizottság is. Akkor az Alkotmánybíróság több döntésében is - itt vannak előttem - kimondta, hogy az Alkotmánybíróság nem végzi el a normakontrollt pusztán a tör vényjavaslat alapján, mert az a gyakorlat az Országgyűlésben, hogy egy törvényjavaslat számos módosuláson megy keresztül. Fentiek alapján tehát ezt a fajta normakontrollt úgy értelmezi az Alkotmánybíróság, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a szavazáso k már megvoltak és csak a végszavazás van hátra. Akkor azonban még nem volt új Házszabály! Tehát akkor még lehetett ezt úgy értelmezni, hogy megvannak a részszavazások, és az akkori Házszabály szerint nem lehetett olyan koherenciazavart kiküszöbölni, amely nem a törvényjavaslaton belül keletkezett, hanem a törvényjavaslaton kifelé mutat, akár úgy, hogy más törvénnyel nincs összhangban a törvényjavaslat, akár úgy, hogy az alkotmánnyal nincs összhangban. A mai Házszabály ezen a helyzeten változtatott, ma ugya nis van lehetőség egészen a zárószavazásig ilyen fajta kiküszöbölő módosító indítványok megtételére. Tegnap a vámtörvénynél nem is tudom pontosan mennyi - talán 28 , de meglehetősen nagy számú ilyen indítvány volt. Ha komolyan veszem az Alkotmánybíróság k orábbi döntéseit, ebből az következik, hogy komolyan, a visszautasítás esélye nélkül csak akkor lehet Alkotmánybírósághoz fordulni, ha már megvolt a koherenciazavart kiküszöbölő részszavazás is, vagyis valóban a mai Házszabály szerinti zárószavazás előtt. Ha megnézem, a menetrendünk elmondja, hogy mikor lenne zárószavazás, tehát melyik az a legkorábbi időpont, ami után - hiszen a koherenciazavart kiküszöbölő szavazások is ezen a napon vannak , már lehet Alkotmánybírósághoz fordulni. Ennek alapján azt lehet mondani, hogy ez az időpont december 5e, mert nálunk az adótörvényeket a Mikulás hozza, vagy hozná a magyar állampolgároknak. (Közbeszólás: Virgácsot!) Hát, virgácsot is hozhat a Mikulás! Ez egy ilyen virgács lenne. Tehát ez a legkorábbi időpont, amikor Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Ez megtörténhet, hiszen december 5e egy keddi nap. Ha az Alkotmánybíróság nagyonnagyon gyorsan, rendkívüli eljárásban, de természetesen a tőle megszokott alapossággal elvégzi a vizsgálatot, akkor a vizsgálat eredményér ől legkorábban december végén értesülhet a parlament. Ha pedig a parlament csak december végén értesül, akkor tudja csak végszavazásra vinni a törvényt. Akkor abban a nem várt esetben, ha az Alkotmánybíróság azt mondaná, hogy tartalmilag semmiféle alkotmán yellenesség nincs - nem valószínű, hogy ezt mondja, de ha ezt mondaná is , akkor sem lesz alkotmányos a két
