Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
2645 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődve figyeltem a mai vitát is a személyi jövedelemadóról és tegnap este az adóeljárásról szóló törvény kapcsán is. (9.40) Akkor feltette m két kérdést az államtitkár úrnak. Engedjék meg, hogy ezeket megismételjem. Nem térek el a tárgytól, elnök úr, rögtön ki fog derülni, hogy a kettő szorosan összefügg egymással. A tegnapi vitában kénytelen voltam elmondani, hogy a magyar parlament képvisel őinek meglehetősen sanyarú a helyzete, mert a kormány szándékairól vagy szamizdatból értesülnek - lásd: 3/A melléklet , vagy pedig újságokból, és miután a plenáris ülésen nem hangzik el semmi, kénytelenek vagyunk egyéb információkra hagyatkozni. A tegnapi Magyar Hírlapban azt olvastam - és most felolvasnám önöknek is , hogy "Az Érdekegyeztető Tanácsban a kormány elfogadta a szociális partnerek azon javaslatát, hogy az adózás rendjéről szóló törvény módosítását előzetes alkotmánybírósági kontrollra bocsáss ák. Erre azért van szükség - írja a Magyar Hírlap , mert a munkavállalók és a munkaadók szerint az APEH adóbecslési joga és kibővített nyomozati jogköre ütközik az alaptörvény egyes részeivel." Csak jelzem, hogy ha a kormány ezzel egyetértett, ezek szerin t a kormánynak is alkotmányossági aggályai vannak a saját javaslatával szemben. Meg kell jegyeznem, hogy ezek az alkotmányossági aggályok több felszólaló részéről elhangzottak a parlamentben is, és ezek között a felszólalók között nemcsak ellenzéki képvise lők voltak, hanem kormánypárti képviselők is. Ugyanakkor a kormány ettől a rendelkezéstől várja - természetesen nem egészben, hanem részben - a feketegazdaság bizonyos mértékű visszaszorítását, és az adóelkerüléseket is csökkenteni kívánja ezzel. Ebből az következik - és ez van a törvényjavaslat indoklásában is , hogy a kormány meghatározott mennyiségű bevételt várt a költségvetés számára ezeknek a szabályoknak a hatályosulásából. Hogy mekkora ez az összeg, ezt nem sikerült megtudnom. Az egyik kérdésem teg nap az volt államtitkár úrhoz, hogy mégis körülbelül milyen bevételre számít a kormány ebből a részből. Gondolom, nem 10 vagy 100 forintra, mert akkor nem lenne érdemes megcsinálni. Erre nem kaptam választ. A másik kérdésem az volt, hogy valóban így vane, ahogy az újságban lehetett olvasni. Erre sem kaptam választ, de cáfolatot sem kaptam, tehát kénytelen vagyok az ellenkező bizonyításáig elhinni azt, ami az újságban le van írva. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó törvénnyel kapcsolatban ugyancsak alkotmán yossági aggályok fogalmazódtak meg. Ezeket nem akarom részletesen ismertetni, csak utalnék arra, hogy ezek az alkotmányossági aggályok elhangzottak például a kisebbik kormányzópárt vezérszónokának szájából: az elmúlt héten mondta el arról a pulpitusról. Az t mondta, hogy alkotmányossági aggályok vannak a nullakulcs megszüntetésével kapcsolatban, és ha ez így van, akkor tulajdonképpen az adótáblákkal kapcsolatban vannak alkotmányossági aggályok. Itt egy számot is megjelölt, hogy ha itt valami probléma van, és az alkotmányossági aggály beigazolódik - én nem számoltam utána, de miért ne hinném el egy párt vezérszónokának , rögtön kiesik a költségvetésből 30 milliárd forint. Vagyis olyan helyzetben vagyunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a költségvetés megalapo zását szolgáló két törvényjavaslattal kapcsolatban a kormánypárti és ellenzéki képviselőknek, valamint a kormánynak egyaránt alkotmányossági aggályai vannak. Ebből mi következhet? Az, amit a kormány ígért az Érdekegyeztető Tanácsban, vagyis hogy Alkotmányb írósághoz kell fordulni. Ha pedig Alkotmánybírósághoz kell fordulni - és miért ne hihetnénk saját kormányunknak , akkor bizony, tisztelt képviselőtársaim jövőre nem lesz új adóeljárásról szóló törvény és még kevésbé lesz új személyi jövedelemadó törvény! Mert az Alkotmánybírósághoz nem lehet csak úgy fordulni. Az Alkotmánybíróságról szól egy törvény és ez a törvény megmondja, hogy ebben a helyzetben mit lehet csinálni. Ennek egyenes következménye, hogy a tisztelt kormánynak egy dologról most már nagyon kom olyan el kell gondolkodnia: arról, hogy mi lesz a '96. évi pótköltségvetésben, mert a költségvetés máris megdőlt.
