Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
2629 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájá nak folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/1571. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1571/37. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság ülésén megállapodás született abban a kérdésben, hogy a költségvetési törv ényjavaslathoz kapcsolódó előterjesztéseknél a képviselői felszólalások lehetőség szerint ne legyenek hosszabbak az adott törvényjavaslat vezérszónoklatainál. Ebben az esetben ez 15 perc. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtá rsaimnak adom meg a szót, szólásra következik Brúszel László képviselő, az MSZP képviselőcsoportjából, őt követi Bogárdi Zoltán képviselő úr, az MDFből. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Azt hiszem , elég nagy vétek lehet ilyen korán kezdeni egy adótörvény vitájával , ráadásul elég üres Ház előtt, de azt hiszem, hogy november közepén már illő az adótörvényekről beszélni olyképpen, hogy azok a következő napokban elfogadásra kerüljenek, annál is inkább , mert ezeknek a törvényeknek az alkalmazására január 1jétől sor kell hogy kerüljön. A jelenleg vita alatt álló törvényjavaslat azt a címet viseli, hogy "A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat". A címét nézve is egy új törvényről van szó; arra g ondolok, hogy eddig mindig azt mondtuk, hogy szja, szja és közben a törvény elnevezése, címe az volt, hogy "A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény". Úgy látszik, hogy most itt a kormányzat gondolt egy merészet, és átkeresztelte személyi jövedelem adóra, úgyhogy ez egy különösebb tartalom nélküli, alaki változtatás. Azt gondolom, ha azért a tartalmát átnézzük, ez több helyen igazi tartalmi módosulást is jelez. Azonban ezzel együtt is ki kell azt jelenteni - különösebb szakértelem nem kell hozzá , h ogy ez az új törvény tulajdonképpen nagyobbrészt régi tartalommal került ide, a Ház elé, és az egyik indoka az volt - a kormányzati előterjesztés indoklása szerint is , hogy a több éve hatályban lévő eddigi törvény 17 alkalommal módosult. Ez a gyakori mód osulás bizony eléggé nehézzé tette a törvény alkalmazását, nem egy esetben szinte megoldhatatlan dilemma elé állította nemcsak a jogalkalmazókat, az adóhatóságot, hanem nyilvánvalóan az adózókat is. (8.20) Megítélésem szerint ez a törvény sokkal jobb belső színvonalú, tartalmú törvény, mint a jelenleg hatályos. Rendezettebb, tisztán követhető fejezetekben fogalmaz, ezt el kell mondani róla. Négy részben, 15 fejezetben a korábbi nyomvonalon haladva próbálja elmondani azt, hogy ki esik a törvény hatálya alá é s milyen jövedelmek hogyan adóznak. Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy az eddig hatályos törvényhez képest általános alapelvekkel kezdődik az új törvényjavaslat. Ez azért fontos, mert noha nyomvonalaiban, részeiben talán az eddigi törvényben is ben nefoglaltattak ezek a passzusok, de mindenképpen lényegesnek tartom azt, hogy egy ilyen fontos területet szabályozó törvény, mint a személyi jövedelemadó törvény, valamiféle olyan alapelveket szögezzen le, amely alapelvek nemcsak egy irányt jelölnek meg az adózó állampolgároknak, az adóhatóságnak, hanem adott esetben, ha kell, konkrét hivatkozási norma is legyen a jogalkalmazóknak. Az elmúlt napokban, és még tegnap is, amikor az adózás rendjéről folyt e házban vita, többször felmerült az, hogy ha már a korm ányzat egy új törvényt készít elő a személyi jövedelemadóztatásban, vajon nem kellett volnae azon gondolkodnia, hogy lépjen egy merészet, és tényleg reform jelleggel esetleg próbáljon átállni egy más felfogású adóztatásra. Így többen felhozták a családi a dóztatást, mások a családtagok, házastársak közötti jövedelemmegosztásos adóztatás bevezetését. Más oldalról pedig többen azt is hangsúlyozták, hogy az utóbbi években a világ számos országában is - és kiemelten a fejlett országokban - az az álláspont is ke zd kikristályosodni, hogy
