Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
2618 DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a szót. A következőt szeretném elmondani . Alapvetően nem az a Kereszténydemokrata Néppárt kifogása, hogy az önkormányzatok játéktere bővül. Tehát ez félreérthető volt. Az volt az egyik legalapvetőbb kifogása például, hogy a személyi jövedelemadó leírási lehetősége megszűnt. A másik dolog, ami mi att most elsősorban rabolom a tisztelt Ház és elnök úr idejét, hogy félreértés volt a gépjárműadónál. Azzal egyetértek, hogy 50 százalék a törvényben megállapított minimum esetén - tehát amikor a képviselőtestületnek nem kell döntési felelősséget vállalni , a központi költségvetésbe jusson. Én csak azt a részt kívánom önkormányzati költségvetésbe juttatni, amiről a közgyűlés saját hatáskörében és saját felelősségére döntött. Ennyit kívántam elmondani. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megado m a szót Pallag László képviselő úrnak a Független Kisgazdapárt frakciójából. (21.00) PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy pár gondolatot én is elmondjak a helyi adókról és a gépjárműadóról szóló törvénymódosítá ssal kapcsolatosan. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Elgondolkodtató, hogy ennek a kormánynak bármilyen probléma esetén nem a hatékonyság növelése, a tevékenység ésszerű megszervezése jut az eszébe, hanem csak az adók emelése. Az pedig számára teljesen közömbös, hogy vane ennek realitása vagy nincs. A sarc megszerzésének lehetősége teljesen elvakítja. A helyi adókról szóló törvény módosítását az indokolás szerint az teszi szükségessé, hogy az önkormányzati forrásokat bővíteni kell. Eszerint az önkormányzatok mozgásterét idáig állítólag indokolatlanul korlátozták a törvényi mentességek és a kedvezmények. Ezeket szűkíteni akarja, valójában az anyagi gondokkal küszködő önkormányzatokat lakosaik további sarcolá sára akarja rávenni. Kétségtelen, hogy az önkormányzatok finanszírozási lehetőségeit célszerű lenne bővíteni. Enélkül ugyanis nehéz lenne normális működésüket biztosítani. Látni kell ugyanakkor, hogy a lakosság jelenlegi rendkívül magas központi adóterhelé se, a tbjárulék színvonala, a száguldó infláció és a csökkenő reáljövedelmek mellett egyszerűen nem marad hely más adók bővítésére. Ha az önkormányzatok mégis erre az útra lépnének, csak a lakosság fizetési nehézsége növekedne és fizetési fegyelme romlana . Ez az elképzelés tehát megint sehova sem visz. Egy a kormány által kidolgozott számtalan tévút közül. A Független Kisgazdapárt is indokoltnak tartaná a helyi adók szerepének növelését. Ez azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a központi adók súlyát viss za ne szorítsák. Ellene vagyunk minden adóoffenzívának, mivel az csak a társadalmi feszültségeket növeli, bővíti a feketegazdaságot, növeli a munkanélküliséget, ösztönzi az inflációt. Következésképpen az adóbevételek növelése csak az adómértékek csökkentés e mellett lehetséges, amikor is bővülhet az adóalanyok száma. Az indokolás szerint a törvényjavaslat készítői felmérték a hatásokat. Ez teljesen kétséges, hiszen a javaslat elfogadása és alkalmazása esetén rendkívül negatív következményekkel kell számolni. Olyan fontos célokkal ellentétes a törvényjavaslat, mint amilyen a lakásépítés és lakásfenntartás, a műemléképületek megmaradása, a vállalkozás ösztönzése. Az utóbbi két évben rendkívül alacsony színvonalra csökkent a lakásépítés. Ennek az az oka, hogy a lakosság egyre kevésbé képes a növekvő lakásépítési költségek fedezésére.
