Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
2615 Miután módosult a rendelet oly módon, hogy nem központilag állapítja meg az adó mértékét, hanem központilag csak az adó minimumát és a helyi önkormányzatok döntési kompetenciájába utalja a gépjárműadó efölötti megállapí tását, mindenképpen azt kívánja a logika, azt kívánja az adózási filozófia és a közigazgatási filozófia, hogy a pluszként megállapított gépjárműadó teljes egészében a helyi önkormányzatoknál maradjon, hiszen az ő választási és döntési felelősségük ennek a megállapítása. Ezt természetesen majd módosító javaslatok formájában kell esetleg megformálni. Mindenesetre ezeket a főbb gondolatokat azért tartottam szükségesnek elmondani, tudniillik itt az önkormányzatok adójánál is nyomon követhető az az orwelli fasis zta és félfasiszta gondolatrendszer - amely megjelenik ebben a kormányzati gazdaságpolitikában és pénzügyi politikában , hogy ugyan törekszünk az egyenlő teherviselés elvére, de ha egy mód van rá - mint ahogy említettem a pénzintézetek, biztosítóintézetek vonatkozásában , a helyi adózás alól kivonjuk, vagy ha mód van rá, megpróbáljuk a többszörös adózást megvalósítani. Például, hogy a polgárok szjaból való helyiadócsökkentési lehetőségét megvonjuk ebben a törvényben, és ezzel tulajdonképpen egy álságos lehetőséget kívánunk biztosítani akkor és abban a pillanatban, amikor az szja adósávrendszere teljes egészében változik. Úgy gondolom, megértve a költségvetési szempontokat - hangsúlyozom - és megértve a normális és elfogadható, demokráciában szokásos gazd aságpolitikai irányelveket, ezeket a módosításokat a helyi adókba mindenképpen be kell vinni, hogy a helyi társadalom lehetőségei megmaradjanak és illeszkedjenek egy rendszerhez. Így önmagában úgy néz ki, hogy - mint említettem - különkülön kap mindenki e gy lehetőséget, hogy "ugorj neki, ami marad, azt kapd szét" és a politikai cél, ami ebből kijöhet - és feltételezem, hogy ez csak a látszat és nem a valóság , hogy a társadalom különböző rétegeit egymásnak ugrasztani, az önkormányzatokat a polgáraival, a polgárok különböző rétegeit egymással. Ez nem lehet cél, ezt meg kell akadályoznunk, és ez a feladatunk itt, a parlamentben, hogy ezt tegyük. Köszönöm kedves figyelmüket e késői órában, és köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Me gadom a szót Szentkuti Károly képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából. SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 1990 végén született meg az első helyi adókról szóló törvény, amely a bevezető szöve gében a következőképpen fogalmazott: "Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetl enné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. Ennek egyik eszköze a helyi adók rendszere, a helyi szuverén adóztatási joggyakorlás és ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítása." Nos, az első helyi adótörvény elfogadása ót a majdnem öt év telt el, és úgy értékelem, hogy egyáltalán nem alakult ki az önkormányzati politikában az, hogy az önkormányzatok önálló gazdálkodása megerősödött volna. A központi források még 1995ben is az önkormányzatok költségvetésének 70 százalékát t eszik ki, a saját és átengedett bevételük pedig csak a 30 százalékát. Tehát nagyon erős az a köldökzsinór, amely a közhatalmilag szuverén önkormányzatokat a központi költségvetéshez köti. Annak ellenére erős most is ez a függőség, hogy az önkormányzatok je lentős vagyonhoz jutottak közben, hogy a központi adóbevételekből átengedett pénzeszközök rendszere stabilizálódni látszik: személyi jövedelemadó, gépjárműadó, illetékbevétel és egyebek. De itt meg kell jegyeznem, hogy az előző kormány - az MDFKDNPfügget len, majd egyesült kisgazdakormány - azért ezeknek az átengedett adóbevételeknek az arányába elég rendesen beleharapott, mert 1990ben az szja 100 százalékban volt átengedve, '93ban már csak 30 százalék
