Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László):
2612 említettem, párhuzamosan nincs meg a központi adók csökkenése, ezért a helyi önkormányzatoknak nagyon korlátozott a lehetősége, hogy ezzel az adórendszerrel éljen. Ha az infláció mértékét nézzük, akkor az adótételek több esetben túllépnek ezen. Ahol háromszoros és négyszeres tarifát alkalm aznak, ezek túllépnek az infláción, valamint a százalékban meghatározott mértéknél, így a telekadónál vagy a helyi iparűzési adónál ezek az érvek meg sem állnak. Az előttünk levő adótervezet az építményadó kivethetőségét háromszorosára növeli. Az építménya dóról 1990ben is már elmarasztalólag szóltak az akkori ellenzéki képviselők. Engedjék meg, hogy önökkel is megosszam az akkori véleményüket: "Az építményadó bevezetését leginkább gátló körülmény: a mai magyarországi lakáshelyzet mellett túl nagy fizikai é s anyagi megterhelést jelent a családoknak a lakásépítés, nem lenne etikus őket magas adóval büntetni. A korábbi lakásépítési hitelek 30 éves kedvezményben, az újabbak tízévesben részesülnek, de súlyosan bántaná az igazságérzetet ezek törlése" - mondta Kun cze Gábor, akkori ellenzéki képviselő. Ezen véleményétől, úgy gondolom, elállt a Szabaddemokraták Szövetsége, amikor ezt a törvényjavaslatot a parlament elé a kormány révén beterjesztette. Békesi László, a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka pedig a követ kezőképpen vélekedett: "Az építményadóval kapcsolatban a magyar házadórendszer korszerű volt. Ajánlott a kedvezmények és a mentességek központi szabályozása. Építményadó legyen, de érvényesüljenek lakóházak esetében a kedvezmények." Ez az adómódosítási jav aslat arról szól, hogy a mentességeket nem központilag szabályozzák, és arról szól, hogy a kedvezmények nem érvényesülnek. Az adó mértéke, mint említettem, a telekadónál kétszeresére, a kommunális adó esetében négyszeresére emelkedik. A Magyar Szocialista Párt 1990ben még más véleményt képviselt a kommunális adóról. A parlamenti vitában a Magyar Szocialista Párt akkori vezérszónoka, Békesi László a következőképpen vélekedett: "Törekvéseinkkel szembekerül a vállalkozók kommunális adójának bevezetése. Értelm etlen, helytelen." Ehhez képest a Magyar Szocialista Párt mint kormányzó párt, eltörlése helyett négyszeres felső határt javasol. Az adómódosítási javaslat megemeli a helyi iparűzési adó mértékét is. A jelenleg maximált 8 ezrelékről 1,2 százalékra - ez vis zonylag egy jelentős emelés - azzal az indokkal, hogy ilyen módon differenciálható adózásra nyílik lehetőség. Én ezt az érvet szegényesnek tartom, hisz ugyanilyen differenciálási lehetőséget nyújt maga a 8 ezrelék is. Összességében úgy látjuk, hogy a helyi adóról szóló módosítás nem tartalmaz mást, mint egy növekedést, a központi adók párhuzamos csökkentése elmarad, ezért ilyen formában kimondottan rossznak tartjuk ezt az előterjesztést, s a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nem támogatja. A gépjárm űadó esetében az adótétel, úgymond, drasztikus növelésre kerül. A jelenlegi mérték két- és ötszörösére emelkedik. Meglátásunk szerint a gépkocsiüzemeltetőket az elmúlt másfél évben rendkívüli mértékű terhek érték, ilyen mértékű további adóemelés teljes mé rtékben indokolatlannak tűnik számunkra. (20.30) A gépjárműadórendeletben nem tartjuk helyesnek azt a megoldást sem, hogy az év első napján feltüntetett tulajdonos ilyen magas mértékű adóknál az egész évi adóját kifizesse, ezért módosító javaslattal próbá lunk ezen enyhíteni, hogy ennek megoldását legalább negyedéves ütemezésben tegyük. Összességében az előttünk levő két adórendelet nem tartalmaz mást, mint az adómértékek emelését, ezért ebben a formájában azt támogatni nem tudjuk. Köszönöm a figyelmüket. E LNÖK (dr. Salamon László) :
