Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. RAPCSÁK ANDRÁS, a KDNP
2613 Köszönöm. Megadom a szót Rapcsák András képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából. DR. RAPCSÁK ANDRÁS , a KDNP képviselőcsoport részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elnézést kérek Szentkuti képviselőtől. Szeretném, tisztelt Ház, redukálni a Kereszténydemokrata Néppárt helyi adókkal kapcsolatos álláspontjáról szóló beszámolómat, de azért néhány gondolatot el kell mondanom. Szeretném leszögezni elsősorban talán: tökéletesen tisztában vagyunk a zzal, hogy az adótéma és adókérdés korántsem a népszerűséget javító döntések sorába tartozik. Nyilvánvalóan nem várhatjuk el azt, hogy táblával vonuljanak föl a polgárok: "Éljen az adó!" - ez nem fog bekövetkezni. A másik dolog: messzemenően támogatom azt, hogy az önkormányzatok saját bevétele növekedjen. Ez egy normális, ésszerű dolog. Ez vezet a helyi döntések irányába, ez tudja a lehetőségét megadni, hogy a helyi társadalmak működőképességének határai, lehetőségei kitolódjanak. Mivel a kormányt főállamti tkár úr képviseli, meg kell mondanom, hogy bármilyen megállapítást teszek, azzal tisztában vagyok, hogy az előterjesztést a tisztelt kormány tette, a Pénzügyminisztérium tulajdonképpen csak a farok vége, amely időnként leér a földre, s így poros is, koszos is lehet... (Derültség.) .., tehát véletlenül sem kívánom a Pénzügyminisztériumot diszkreditálni megállapításaimmal. A helyi adók rendszerével kapcsolatban azért van néhány alapvető dolog, amit feltétlenül szükségesnek tartok kiemelni. Amikor hozunk egy ad órendeletet, tisztában vagyunk azzal, hogy minden adónak vannak céljai: van egy stratégiája, van egy filozófiája, van egy gazdaságpolitikai és egy politikai tartalma, s eszerint kell nyilván megvizsgálni, hogy egy beterjesztett adórendelet hogyan szolgálja ezt. A jelen rendelet vonatkozásában meg kell mondanom, hogy az adó stratégiája és filozófiája vonatkozásában - hosszú távú szerepét illetően - nagyon érdekes következtetésre kell jutnia a Kereszténydemokrata Néppártnak. Gazdasági stratégiát gyakorlatilag nem tartalmaz ez a helyi adórendelet; tulajdonképpen azt tartalmazza, hogy az önkormányzatok működési lehetőségét oly módon javítsa, hogy egy többszörös adóztatást valósítson meg az állampolgárok vonatkozásában. Meg kell mondanom, hogy egy adórendelettől elvárnánk azt, hogy ne diszkrimináljon, elvárnánk egy adórendelettől azt, hogy a gazdasági élet más törvényszerűségével összefüggésben jelenjen meg, és ne kiszakítva, mindenféle kapcsolatrendszer nélkül működjön. Ez a helyi adórendelet olyan, mintha még ad tak volna az önkormányzatoknak egy baltát, hogy tessék, ha találtok még valakit, azt faragjátok meg. Talán hogy ne a levegőben maradjanak ezek az állítások: Miért van szüksége ezekre az adórendeletekre a helyi önkormányzatoknak? Melyek egy jól működő gazda sági rendszerben az önkormányzatok helyi adókivetési feladatai? Egyrészt, hogy az önkormányzati, a közösségi feladatot szervezzék és finanszírozzák, s adóztatási politikájuk révén pedig a helyi infrastruktúrát, településük gazdaságának fejlődését befolyáso lják. Maga az adótörvény is tulajdonképpen ezt határozza meg. Jelen esetben az adók nem ezt szolgálják. Mint az előttem szóló képviselőtársam már elmondta - egyébként nem akarok erre kitérni részletesebben , itt tulajdonképpen a kormá ny '96os költségvetési irányelveiben megfogalmazásra kerülnek, hogy az önkormányzatokhoz további feladatok, intézmények kerüljenek átadásra, csökkenjen a normatív hozzájárulások száma, szűküljön a címzett- és céltámogatások jogcíme, és kerüljön előtérbe a z önkormányzati feladatok megoldásában a saját bevételek szerepe. Itt tehát nem fejlesztésről, nem a helyi adók speciális szerepéről, nem a vagyoni típusú adók előtérbe kerüléséről van szó a jövedelemtípusú adókkal szemben, hanem egy működéshez való hozzáj árulásról.
