Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László):
2602 jelentősnek tekinthető adat, minden egyéb.., tehát a becsületes vállalkozóknak megvan az a lehetőségük, hogy tisztességes könyvvezetéssel egész életükre kikerüljék a becslés intézményét. Viszont hiszem, hogy önök ugyanúgy, mint mi, számtalan olyan p éldát tudnak, tudunk elmondani, amikor - a nagyon szerény büntetés miatt, elégett dokumentumok miatt - egyszerűen képtelen az adóhatóság megállapítani, hogy mennyit adót kellene az adott vállalkozónak befizetni. Tehát én is azt hiszem, hogy ennek az intézm énynek a bevezetése mindannyiunk közös érdeke, hogy annak, aki tisztességtelenül játszik a piacgazdasági körülmények között, annak a törvény szigorától igenis legyen félnivalója. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces viszontválaszra Varga István képviselő úrnak adom meg a szót. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Én nagyon örülök annak, hogy képviselőtársam eloszlatott egy kételyt, mert korábban is, azt hiszem, pont a becsléssel kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalása előtt az egyik szocialista képvisel ő - elnézést kérek, nagyon rossz a memóriám, nem emlékszem, ki volt az, de biztos nevezetes képviselője a Szocialista Pártnak - arról beszélt, hogy becslés korábban is volt, hát most mi van, van még egyszer becslés. Kérem szépen, a között a becslés között, amiről most képviselőtársam is beszélt és a mostani között lényeges különbség van! Tudniillik egyetértünk abban, hogy eddig is az az adófizető polgár vagy az a vállalkozó, aki nem vette azt a fáradságot, hogy egyáltalán főkönyvet vezessen, aki nem bizonyl atolt, arra bizony lesújtott a törvény szigora, korábban is, most is - ebben nincs is vita. Itt a gond ott van, többek között - de nem akarom ezt most még egyszer ragozni , amiről Brúszel képviselőtársam is beszélt, hogy van egy - vagy lesz egy - miniszte ri rendelet, amely meghatároz egy limitet, Győrtől Sopronig, Záhonytól Nyíregyházáig vagy Zalaegerszegig, és meg fogja határozni - legalábbis a tervezet, a javaslat szerint - azt a bizonyos határt, amit ha nem ér el a kedves vállalkozó dolgozó, akkor abban az esetben jön a becslés, illetve a bizonyítási teher megfordul. Itt van komoly alkotmányossági aggály! De abban teljesen egyetértek az előttem szólóval, hogy igen, abban az esetben, ha a vállalkozó azt a fáradságot sem veszi, hogy a rá vonatkozó könyvvit eli szabályokat betartsa, akkor igenis a becslést kell alkalmaznunk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. (Dr. Toller László jelentkezik.) Kétperces, ugye? (Igen.) Toller képviselő úré a szó. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Lehet, hogy rövidebb lesz két percnél, csak Varga képviselőtársam egy olyan kérdést feszeget, amiről érdemes szólni. Ez pedig az, hogy az adóhatóság végül is egy belső metodikában eddig is élhetett az összehasonlító módszerrel. Ezt mindenki tudja. Hogy ezt most legitimitást k ap, ennek inkább örülni kellene. Örülni kellene a nyilvánosság fegyverének, illetve annak, hogy nem az adózó előtt eltitkolt módon alkalmazza azokat a módszereket, amelyek önmagukban felvetik az alkotmányosság kérdését, mikor egy belső eljárási renddé váli k egy olyan, ami a köz érdekét szolgálná amúgy. Ez a kérdés egyik vetülete. A másik: ma hallottam ilyeneket, hogy az ártatlanság vélelme, bizonyítási teher megfordítása. Kérem, ezek nem államigazgatási kategóriák! Alkotmányos alapjog, de alapvetően nem áll amigazgatási kategória az ártatlanság vélelme. Tehát nehogy félreértés essék, egy olyan intézményre hivatkozunk ez esetben, ami már itt korábban is elhangzott, ami ebben az ügyben nem igazán releváns. Érintheti az alkotmányos alapjogot, de az ügyben nem re leváns. Köszönöm. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Göndör István, Szocialista Párt. Tessék!
