Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
2593 A társasági adór ól szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Ház! Soron következik a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosítása tárgyában benyújtott törvényjavas lat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/1504. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1504/12., illetőleg 4., 5., 6. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Írásban két képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra előzetesen: Brúszel László és Körösfői László képviselő urak, a Szocialista Párt frakciójából. Elsőként megadom a szót Brúszel László képviselő úrnak. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A társasági adó ról szóló törvényt módosító törvényjavaslat négy alapvető célt fogalmazott meg akkor, amikor normába öntötte a módosító törvényjavaslatot. Az első az, amely azt mondja, hogy a jogszabály módosításával összhangba kívánták hozni a nemzetközi és belföldi egyé b jogszabályokkal a törvényt. A második az, amely a beruházások és az export ösztönzését szolgálná. A harmadik az, amely az adóalap szélesítését tűzi ki célul, illetve a költségelszámolást módosítja a korábbiakhoz képest. A negyedik pedig egyéb gyakorlati tapasztalatokat önt jogi normába. A négy alapvető cél szempontjából áttekintve a törvényjavaslatot, az a megállapításom, hogy általában a törvényjavaslat konkrét rendelkezései követik a célokat, és többékevésbé vissza is hozzá k azokat a konkrét rendelkezésekben. Engedjék meg ezzel együtt, hogy öt rövid témakörben kifejtsem a véleményemet az előbbi négy cél tükrében is. Az első, amely a törvény hatályát módosítja több tételben. Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánnám azt, hogy a törvényjavaslat a törvény hatályából kizárja, illetőleg nem veszi hatálya alá többek között a nemzeti közműsorszolgáltatókat. Most ez egy teljesen új jogintézménynek tűnik. Eddig még a fogalomkörünkbe nem került be. Tudjuk azt, hogy a médiatörvény jelenl eg folyik kodifikáció alatt. Úgy tudjuk, hogy itt szó lesz közműsorszolgáltatókról, nemzeti közműsorszolgáltatókról. Azonban azt gondolom, hogy nem volna jó dolog, hogyha egy még nem létező jogintézményt szabályoznánk egy most elfogadás előtt álló törvén yjavaslatban. Ez talán akkor következne sorra, amikor majd a tisztelt Ház - talán lehet, hogy jövő tavasszal - tárgyalja a médiatörvény javaslatát és a vitát követően elfogadja. És amennyiben egy ilyen jogintézmény létezik, akkor a társasági adótörvényt is módosítani kell. A második megjegyzésem a veszteségelhatároláshoz kapcsolódik. A törvény e vonatkozásban is módosulást hoz az eddigi hatályoshoz képest. Azt gondolom, hogy azt a szigorítást, amely azt mondja, hogy a harmadik évben és ezt követően nem hat árolhatja el a cég a veszteségét abban az esetben, hogyha nem volt nettó árbevétele, indokolt azért újragondolni, és bizonyos szempontból lazítani olyan tekintetben, hogy előfordulhat az is, hogy egy cégnek azért nincs nettó árbevétele, mert pontosan olyan beruházást hajtott végre, amely majd azt a terméket állítja elő, amely végső soron hozza az árbevételt is a cégnek. Ezért azt gondolom, hogy nem volna jó kizárni ilyen esetben azt a veszteséget, amely azáltal áll elő, hogy, mondjuk, egy félkész beruházás után elszámolt amortizációt kívánna levonni az adóalany, és ezt nem tudja megtenni, veszteségként nem tudja a további évekre átvinni.
