Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
2594 A harmadik ügy - és ebben a jogszabály az eddigiekhez képest újat hoz, vagy megközelítően újat - az úgynevezett szokásos p iaci ár szabályozásával vagy alkalmazásával kapcsolatos. Ez a kapcsolt vállalkozásoknál honos fogalom. Természetesen eddig is létezett egy ilyen lehetőség, tehát a kapcsolt vállalkozásoknál egy ilyen, úgynevezett szokásos piaci ár alkalmazása, azonban eddi g az adóhatóság alkalmazta, és szakértő igénybevételével. Ez a törvényjavaslat e tekintetben megítélésem szerint, amennyiben így kerül elfogadásra, a jövőben elég sok vitát fog kiváltani az adóhatóság és az adózók között. Tudniillik itt nincs szó arról sem , hogy az adóhatóságnak vagy magának az adózónak kell ezt megállapítani, és arról sincs szó természetesen, hogy adott esetben, mondjuk, egy adóvizsgálat során itt a szakértő mit is tudna mondani, illetőleg a szakértők igénybevétele mennyiben volna lehetség es. (19.00) A negyedik ügy: a törvényjavaslat ugyancsak egy fontos célként jelölte meg a beruházási adókedvezményekkel kapcsolatban, többen említették az elmúlt napokban is a vitában, hogy 1 milliárd forint feletti, termékelőállítást szolgáló beruházás es etében 50 százalékos adókedvezményre lenne jogosult az adóalany. Én azt hiszem, hogy ennyire szűkkeblű nem lehet a jogalkotó, illetőleg maga a kormányzat sem, hiszen hogyha valóban érvényesülő adókedvezményt akar hozni, egy reális adókedvezményt, akkor, az t hiszem, az 1 milliárd forintból mindenképp engedni kell, ezt többen is megjegyezték; illetőleg az a magas követelmény, amely azt követelné meg az adóalanytól, hogy a korábbi évhez képest egy plusz 25 százalékos exportemelkedést, illetőleg 600 millió fori ntot kellene produkálni a cégnek, ezt bizony csak a nagy és rendkívül erősen prosperáló cégek tudják megtenni, akik meg lehet, hogy egyébként nem szorulnának akkora adókedvezményre - ezt csak úgy zárójelben jegyzem meg. Tehát azt hiszem, hogy jobbat tenne a jogalkotó, ha ezt az 1 milliárdos határt némileg csökkentené és a követelményrendszert is ehhez megfelelően igazítaná. Kedvezményt nem érdemes úgy egy törvénybe tenni, hogy az csak rendkívül kevesek számára legyen elérhető, vagy pedig egyáltalán ne legye n elérhető - nincs semmi értelme. Végezetül az ötödik ügy az egyéni vállalkozók kérdésköre. Azt hiszem, erről többet lehetett hallani, olvasni is a napokban. A törvényjavaslat tartalmazza, hogy '96tól gyakorlatilag már nem lehetne átjelentkezni az egyéni vállalkozóknak a társasági adó hatálya alá, ez azt jelenti, hogy '97től eddig minden társasági adóban adózó adóalany is átmenne a személyi jövedelemadóba. Az érintett passzus indokolása valahogy olyképpen fogalmaz, hogy az egyéni vállalkozóknál általában és elsődlegesen a személy munkaerejének hasznosításáról van szó, és kevésbé a befektetés és a tőke hatékonyulásáról. Ez lehet, hogy valóban így volt talán tíz évvel ezelőtt, de ha szemügyre vesszük az egyéni vállalkozásokat, rendkívül heterogén csoport a m integy 800 ezer egyéni vállalkozó. Ezen vállalkozók több mint 50 százaléka főfoglalkozású, több mint egyharmada kiegészítő tevékenységet végez és majd 10 százaléka pedig nyugdíjas. Ezen belül is körülbelül egyharmadegyharmad megoszlásban végeznek kisipari tevékenységet, kiskereskedői tevékenységet, illetőleg szellemi foglalkozásúak. Teljesen másmás feltételek között végzik a tevékenységüket, másképpen hozzák össze a bevételüket és teljesen más a költségszerkezetük. Az egyes szakmákon belül is más tőkeigén y van egy hagyományos kisipart művelőnél, mondjuk, egy fodrásznál, mint egy eléggé összetett tevékenységet végző több száz milliós vagy egy több milliárdos forgalmat produkáló egyéni vállalkozónál is. Ezért azt hiszem, mindenképp indokolt megtartani azt a lehetőséget, hogy az egyéni vállalkozó választhasson a jövőben is, hogy ő a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá akar tartozni. Ezt revideálni csak akkor célszerű, ha olyan elhatározás jönne, hogy a jelenleg funkcionáló társasági adót vag y pedig a személyi jövedelemadót egy teljesen más rendszerű, felfogású adónemmel kívánja felváltani a kormányzat, mert ebben az esetben természetesen szó lehetne arról, hogy ezt a kettősséget megszüntessük. Tisztelt Ház! Megjegyzéseimmel együtt is úgy véle m, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban nem akkora volumenű, mint más adónemekkel kapcsolatos törvényjavaslat, de alkalmas
