Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi - DR. SZABAD GYÖRGY (MDF):
2589 Tisztelt Országgyűlés! A második vitaszakasz alapját képezi k a központi költségvetés szerkezeti rendjéhez, bevételeihez, kiadásaihoz és egyenlegének rendezéséhez benyújtott módosító javaslatok. Ezek az ajánlás 1216. pontjaiban találhatók. (Nincs jelentkező.) Tisztelt Országgyűlés! Mivel képviselőtársaim közül sen ki nem jelentkezett e szakaszhoz hozzászólni, a vita e szakaszát lezárom. A harmadik vitaszakasz, tisztelt Országgyűlés, az ajánlás 1730. pontjáig tart. Ezek a javaslatok a központi költségvetéssel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályokat kívánják me gváltoztatni. Ide kapcsolódik az ajánlás 56. pontja is. Megadom a szót Szabad György képviselő úrnak, MDF. DR. SZABAD GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 21. pontja érinti módosító javaslatomat, amely nem kapott bizottsági tá mogatást. Javaslatomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy aggályosnak tartom, ha beiktatásra kerül a módosítások kapcsán az új 38/A §, amely úgy szól, hogy "A kormány a költségvetési egyenleg, tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen évközi alakulása esetén előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet, azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn". Már egy korábbi felszólalásomban, amit közvetlenül a költségvet ési vita általános vitájához kapcsoltam, fejtettem ki részletesen azt az aggályomat, hogy ez a mindenkori pénzügyminiszternek olyan kivételes lehetőségeket biztosít, amit általában véve sem célszerűnek, sem törvényeink és alkotmányunk egész szellemével öss zeegyeztethetőnek nem tartok, mert az Országgyűlés köréből alapvető, meghatározó jelentőségű jogokat von el. Ezzel kapcsolatban voltak észrevételek, és egyetlen érdemleges felszólalás, amelyre nekem reagálási lehetőségem nem volt, és amelyre most a részlet es vitában térek vissza. Az hangzott tudniillik el, hogy ebben lényegében nincsen nóvum, csak járulékos módon, hiszen az eredeti törvény két másik paragrafusa más elrendezésben, de tulajdonképpen ezeket tartalmazza. Ehhez a kérdéskörhöz az eredeti törvény 39. és 40. §a csatolható vagy legalábbis hozható kapcsolatba ezzel. Az egyik a címek közötti átcsoportosítást teszi a kormány számára lehetővé. Itt is bizonyos kivételt téve, ebben a vonatkozásban formailag nagyjából hasonlót, mint az új beiktatott törvén y. De szeretném jelezni, a címek közötti átcsoportosításról van szó, fejezeten belül. A 40. § pedig azt mondja, hogy "A költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet a teljesülés a jóváhagyott ól". És utána elmondja, hogy mik ezek a bizonyos előirányzatok: "Ezen előirányzatok között olyan bevételi, illetve kiadási előirányzat jelölhető meg, amelynek teljesülése jogszabályon alapul, illetve olyan tényezők következménye, amelyek alakulására a korm ánynak közvetlen befolyása nincs." Ezek nagyon lényeges korlátok. Ugyanakkor a mostani, általam kifogásolt új paragrafus minden ilyen megkötéstől függetlenül arról beszél, hogy az említetten kedvezőtlen évközi fejlemények esetén "előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet". Ez pedig lényegesen, érdemlegesen szélesebb körű, gyakorlatilag megkérdőjelezi az Országgyűlésnek a költségvetéssel kapcsolatos alapvető jogait. Úgy gondolom, az a megszorítás, hogy mindezt azon előirányzatok kivételével teh eti, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn, ez nem jelent lényeges korlátot, hiszen gyakorlatilag annyit jelentene, hogy az Országgyűlésnek ilyen értelmű határozatot kellene hoznia szinte a költségvetés minden rendel kezésére, mert különben nem érvényesíthető ez a korlát. (18.40) Én tehát - nem akarván hosszasan ismételni, amit jelentős részben egy más kör, de ugyancsak szűk kör előtt mondhattam el a költségvetés általános vitájában - szeretném jelezni, hogy a dolgot a ggályosnak tartom tartalmilag, alkotmányjogilag, politikailag egyaránt.
