Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ):
2512 Azt gondolom, hogy egy hatpárti konszenzuson alapuló törvényt, melynek szakértői előkészületi munkájában mindvégig jelen van a kisebbségi kerekasztal képviselete, csak ilyen módon lehe t módosítani. Az 1996os költségvetési törvény egy feles törvény, mely a 71. §ában módosítani kívánja a kétharmados törvény 55. § (2) bekezdés b) pontját, valamint hatályon kívül kívánja helyezni a 63. § 4. és 6. pontját. El szeretném mondani, hogy a módo sításokkal és a hatályon kívül helyezésekkel én jómagam is - és az emberi jogi bizottság nagy része is - egyetért. Ám el szeretném azt is mondani, hogy egy kétharmados törvénynek feles törvény általi módosítása számomra egy kissé aggályosnak tűnik. A kiseb bségi törvény szerint az országos kisebbségi önkormányzatok működésére egyszeri vagyonjuttatást kell biztosítani. Erről szól a költségvetési törvénynek ez a hatályon kívüli része. A kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a pénzügyi vonatkozású rendelkezé seket részletesen szabályozza. Ez történt meg a 20/1995ös kormányrendeletben, mely kimondja, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok vagyonuk hozadékából és egyéb bevételeikből fedezik a kiadásaikat. Nagyon fontos ez a rész, tisztelt képviselőtársaim, mert ez a rész az, ami a kisebbségi önkormányzatok autonómiáját képes biztosítani, hiszen nem teszi kormánytól függővé a kisebbségi önkormányzatok működését, hiszen ez az, amely azt teszi lehetővé, hogy a kisebbségi önkormányzatok olyan szinten működjenek, amilyen szinten gazdálkodnak. Ez az egyszeri 300 millió forint értékű vagyonjuttatás a legnagyobb hazai kisebbségnek, a cigányságnak 60 millió forintot, a létszámában követő öt kisebbségnek négyszer 50 millió forintot és az apróbb kisebbségeknek a fennmar adó összeg töredékét adná. Ez igen jó megoldásnak látszott, de rá kellett jönnünk arra, hogy ez a 300 millió forint igazából semmire nem elég, hiszen ez maximum 2 százaléknyi hozammal fektethető be. Egy másik törekvés létrehozott egy újabb kormányelőterje sztést, amely ezt a 300 millió forintot tízszeresére emeli. Ez is egy nagyon jó szándékú törekvés volt, de a költségvetést nem lehetett terhelni további hárommilliárd forinttal, hiszen ez a törékeny költségvetés ezt már nem képes elviselni. Az 1996os évbe n így hatályon kívül szeretné helyezni a kisebbségi törvény által megszabott 300 millió forint egyszeri vagyonjuttatást a költségvetés, és 293 millió forint elosztandó pénzt különített el a kisebbségeknek. Ebből 100 millió forintot társadalmi szervezetek s zámára és 193 millió forintot az önkormányzatoknak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző évben a parlament emberi jogi bizottságának albizottsága, ad hoc bizottsága 75 millió forintot osztott el kisebbségi szervezeteknek a szervezeti működés támogatása célj ából. Osztott volna, hiszen a pályázatok színvonala nem tette lehetővé, hogy mind a 75 millió forintot kiosszuk, ezért mi jelentős megtakarítást hajtottunk akkor végre. Tehát ez a 100 millió forint - talán nem Kasszandrajóslat, amikor azt mondom - egy kis sé soknak bizonyul. Ellenben az a 193 millió forint, ami az országos kisebbségi önkormányzatok működésére van elkülönítve, meglehetősen kevés. Ezért én azt tartanám fontosnak, hogy ez a 293 millió forint ne legyen megbontva, ne legyen megcímezve, egy csoma gban maradjon. Ez az összeg mobilizálható legyen és az esetlegesen fel nem használt összegek átcsoportosíthatóak legyenek. Kiegészíti a magyarországi kisebbségek finanszírozását a Magyarországi Kisebbségekért Közalapítvány, amely 430 millió forinttal gazdá lkodik és amely lehetővé teszi a kisebbségi kultúra finanszírozását. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésnek a magyarországi, a határainkon inneni kisebbségekkel foglalkozó része az a pont, amely reálértékben valamilyen növekedést jelez. Nem így van e z a határainkon túli kisebbségek esetében. Az 1994es kormányprogram célul tűzte ki azt, hogy a határainkon túli magyarok anyagi támogatását szinten tartsuk. E kisebbségek finanszírozásában jelentős szerepet vállal három alapítvány: az Illyés, a Kézfogás é s a Népjóléti Minisztériumban
