Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 10 (125. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - PÁVA ZOLTÁN (MSZP):
2376 Míg az elmúlt évtizedekben az állam teljes egészében magára vállalta a versenysport finanszírozását, a rendszerváltással ez a folyamat lényegében befeje ződött. A piacgazdálkodásra való áttérés azt eredményezte, hogy a sport előző támogatási rendszere megszűnt, az új finanszírozási rendszer pedig még nem alakult ki. Bizonyos területekről az állam ezután sem vonulhat vissza. Ilyen a diáksport, az iskolai te stnevelés, a sport központi intézményi és szervezeti rendszerének fenntartása, valamint a nemzeti ügyként kezelt olimpiai mozgalom. Úgy ítélem meg, hogy az állami költségvetés igyekezett ezen feladatok pénzügyi feltételeit e törvényjavaslatban biztosítani, azonban néhány hiányosságra, megoldásra váró feladatra hadd hívjam fel a figyelmet. Az OTSH 1994. évi költségvetési előirányzata, a központi sportintézmények és létesítmények alcímen saját bevételi előirányzatának 200 millió forintos megemelése a kiadási és bevételi főösszeg megváltoztatása nélkül került elfogadásra. Ez egyidejűleg 200 millió forint támogatáscsökkentést jelentett az OTSH költségvetésében, illetve 40 százalékos támogatási csökkentést idézett elő a központi sportlétesítmények alcímen. Ez az élsportot kiszolgáló létesítményhálózat ellehetetlenülését eredményezte volna, azonban a Pénzügyminisztérium szakértői felismerték a csökkentés lehetetlen voltát, ezért 1994ben 100 millió forint támogatási pótelőirányzattal és 100 millió forint átcsoporto sítással biztosították az intézmények '94. évi működőképességének fenntartását. Az 1995. évi költségvetési törvénybe beépült 100 millió forint azzal a pénzügyminisztériumi ígérettel, hogy a második 100 millió forint valamilyen módon év közben rendezésre ke rül, és legkésőbb az 1996. évi költségvetésben támogatási pótelőirányzatként beépül. Sajnos az utóbbi két ígéret nem valósult meg, aminek következtében a legnagyobb nemzeti értéket képviselő Népstadion és létesítményei a saját bevételeit terhelő 13 százalé kos befizetési kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. Véleményünk szerint rendkívül diszkriminatív ez az intézkedés, és mivel e témában módosító javaslattal éltünk, ez ügyben a részletes vitában kívánjuk véleményünket kifejteni. Azt azonban meg kell jegye zni, hogy e 100 millió forintos támogatáselvonás fenntartása folyamatos hiányt termel a sportlétesítményeknél. Ma már ez a 100 millió a rárakódó inflációs költségekkel együtt jóval több. A következő gondom az 1996. évi atlantai olimpiára való felkészülésse l kapcsolatban fogalmazódik meg. Ugyanis az OTSH az 1995. évi költségvetésében a '96. évi atlantai olimpiai játékokon való részvétel feltételeinek megteremtéséhez 40 millió forint támogatás került elismerésre. A PM szakemberei egyszeri támogatásnak minősít ették ezt a támogatást, holott az olimpiára való kijutás elvei változtak, így lehetőség nyílik arra, hogy jó néhány sportolónk az 1996ban rendezett különféle kvalifikációs versenyeken biztosítsa részvételét az olimpián, ez pedig jelentős többletkiadást er edményez. Ugyanakkor szólnom kell e fejezet azon pozitívumáról, amely az eredményességgel számol. Ennek lényege, hogy olimpiai csapatunk 200 olimpiai pont megszerzése esetén - ez körülbelül a barcelonai olimpián nyújtott teljesítménnyel azonos - 350 ezer f orint/pont nettó eredményességi jutalom kifizetésével számol. Amennyiben a tervezett olimpiai pontszám meghaladja ezt - remélem, így lesz , akkor a jutalomhoz szükséges összeget a költségvetés általános tartalékából a kormány biztosítja. Meg vagyok győződ ve róla, hogy szigorú pénzügyminisztériumi vezetőink ilyen esetben örömmel nyúlnak majd a tartalékhoz. A harmadik gondom, hogy az elkülönített állami pénzalapként működő Nemzeti Sportalap megszüntetésével kizárjuk a sportot a szerencsejátékok bevételéből t örténő részesedésből. Ez teljes egészében ellentétes a korábbi országgyűlési határozattal, mind a nyers változatban kész sporttörvénytervezettel, mind pedig az európai gyakorlattal. Véleményem, hogy helyette feltétlenül létre kell hozni a közalapítványból származó bevételek meghatározott részét az eddigi gyakorlatnak megfelelően. Végezetül néhány következtetést említenék a sport költségvetési helyzetéről és gazdasági szerepéről. Először a sport gazdasági teljesítményéről - ezek KSH- és APEHadatok alapján k észültek:
