Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 10 (125. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVANICS ISTVÁN (KDNP):
2377 Hazánkban minden harmadik családnak vannak sporttal kapcsolatos kiadásai, havi átlagban 1800 forint nagyságban. (11.50) Tehát éves szinten összességében 2122 milliárdot költünk sportra. Ennek becsülhető áfatartalma 3,54 milliárd forint, amely b evétel az államnak. Másodszor: a sportegyesületek, szövetségek, különösen a profi versenyzőkkel rendelkezők, a reklám, szponzori tevékenységből évente több mint egymilliárdot szednek be, amelynek áfatartalma körülbelül 200 millió forint. Harmadszor: a sí zők éves utazásaiból - kétszázezer fő, öt éjszakával, napi kétezer forintos költséggel - kétmilliárd lakossági kiadás, hazai szolgáltatási bevétel keletkezik, amelynek körülbelül 400 millió forint az áfatartalma. Csak e három tétellel számolva a sport 4,14,6 milliárd forintot termel be az államkasszába - ez az összes adóbevételeknek a 0,410,47 százaléka között mozog. A sport költségvetési támogatásáról csak egy mondatot: az idei állami költségvetésben 5,178 milliárd forint került sportcélra kiadásra. Ez a z 1 918,143 milliárdos összkiadásnak a 0,27 százaléka. Harmadszor: mindezekkel szemben áll az a szomorú tény, hogy 1 800 sportegyesület, sportklub tartozik adóval, összesen 2,47 milliárd forinttal, ezen belül 11 sportegyesület tartozása több mint 5050 mil lió forint, és 1 588 sportegyesület, sportklub egymilliónál kevesebbel tartozik. Ebből a tényleges tartozás egyébként 1 milliárd 524 millió forint, a pótlékok, bírságok összege pedig 946 millió forint. Ez a helyzet különösen elgondolkodtató annak tudatában , hogy az Antallkormány 1992. december 31ével az akkor adóval tartozó 380 sportegyesület, sportklub körülbelül 980 millió forintos tartozását elengedte. Félre ne értsék: gyakorló és a napi fenntartásáért küzdő sportvezetőként sem értek egyet azzal, hogy eltöröljük ezeket a tartozásokat, hisz a '9293 fordulóján tett intézkedések sem oldottak meg hosszú távon semmit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az akkori intézkedések egyik torz gyümölcse, hogy az adós toplistát egy NB IIIas szintű sportegyesület ve zeti, csaknem százmillió forintos tartozással. Végkövetkeztetésem, a teljesség igénye nélkül: az állam fajlagosan kevesebb támogatást ad a sportnak a költségvetésből, mint amilyen arányban a sport hozzájárul az adóbevételekhez; ezt össze lehet hasonlítani: 0,27 és 0,43 százalék. Tehát ezen érvelés szerint 3,1 milliárddal kellene többet kapnia a sportnak, hisz a 8,25 milliárdos támogatással jönne létre ez a fajta arányegyensúly. Nádori tanár úrral benyújtandó módosító indítványomban ennek elenyészően kicsiny hányadát kérjük. Összességében úgy ítélem meg, hogy szükség van a többcsatornás finanszírozási rendszerre, azonban az államnak változatlanul szerepet - jelentős szerepet - kell vállalnia ebből a finanszírozásból. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypár tok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Ivancsics István képviselő úrnak, KDNP. (Ivanics István: Ivanics...) Mást mondtam? (Ivanics István: Ivancsics...) Tisztelt Országgyűlés! Elnézést, megadom a szót Ivanics István képvi selő úrnak, KDNP, akit Horn Gábor képviselő úr követ az SZDSZből. IVANICS ISTVÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az 1996. évi költségvetés nem egyszerűen egy a költségvetések sorában, hanem szándé k szerint egy jelentős gazdasági átalakítás ígéretével megfogalmazott dokumentum. Megkésve ugyan, de előttünk van, és alapvető feladatunk, hogy a vita, az elemzések során, a vélemények ütköztetésével megjelenítsük teljesíthetőségét, a hiányosságokat, a ves zélyhelyzeteket, a szakterületek összehangoltságát s a többi. Megállapíthatjuk, hogy ebben a tükörben viszont nincs jelentős változás. Ugyanúgy szenved azoktól a hatalmas problémáktól, amelyek e nagymértékű gazdasági átalakítás, az országnak egy
