Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 10 (125. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
2355 mindenképpen több, mint 1993ban, amikor 2,22,3, vagy mint 1994ben, amikor 2,32,4 milliárd dollár volt. Ez egy picit választ ad arra a kérdésre is, amit Bogárdi képviselőtársam feszegetett, nevezetesen, hogy az intézményrendszerek arra kényszerülnek, hogy növeljék saját bevételeiket. Ez nem abból adódik, hogy az intézményrendszerek emelik a különböző vizsgálati díjakat, hanem abból, hogy növekedett az export, és az export során eljáró intézmények - tekintettel arra, hogy többszöri eljárásra van lehetőségük és szükségük - ebben az esetben ugyanazokon az árakon számolva is képesek emelni a különböző saját bevételeiket. Tehát ez nem emeli ará nyosan a gazdáknak - ahogy ő mondta , az ágazat szereplőinek a terheit, hanem exportarányosan emelkedik a bevétel. A továbbiakban néhány más témát szeretnék fölvetni, amelyek elsősorban az aszállyal, másodsorban a támogatási rendszerrel vannak összefüggés ben. Azt hiszem, nem mondok újat azzal, ha megemlítem, hogy az elmúlt tíztizenöt évben az országot rendkívül súlyos aszálykárok érték. Ezek az aszálykárok különböző kiterjedésűek voltak, különböző mértékűek voltak, de szinte minden évben megjelentek. Külö nböző tanulmányok is bizonyítják azt, hogy nekünk ezzel a problémával, ezzel a gonddal együtt kell élni, meg kell tanulnunk hozzá alkalmazkodni olyan formán, hogy olyan kultúrákat próbálunk termelni azokon a helyeken, amelyek elsősorban aszály sújtotta ter ületek, amelyek ott termeszthetők; illetve azokon a területeken, ahol van öntözési lehetőség - mert olyanok az adottságok, mert olyan a művek kiépítettségi színvonala , ott bizony öntözni kell. Az országban az elmúlt évek, évtizedek során mintegy 340360 ezer hektár területen épült ki öntözőmű, és ezeken a területeken öntözni lehetne. Sajnos, ebből a 360 ezer hektárból egyes becslések szerint csupán 110120 ezer hektárt öntöznek. Ennek sok oka van. Okai között felsorolhatók a különböző tulajdonváltással ka pcsolatos anomáliák, gondok és problémák, a tulajdonviszonyok rendezetlensége, de felsorolható az is, hogy bizony nagyon drága az öntözővíz. Drága az öntözővíz azért, mert egyrészt a vízszolgáltatási díj is magas, másrészt pedig ezeknek az öntözőműveknek a fenntartása, de az újaknak az építése és a meglevőknek a karbantartása is rengeteg pénzt emészt föl. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Ezek hosszú távon, hosszú idő alatt megtérülő beruházások, és a jelenlegi haszonter melőképesség, haszonráta mellett az agrárium szereplői általában önmagukra hagyatkozva nagyon nehezen tudják fölvállalni azt, hogy ezeket az öntözőműveket karbantartsák, ezeket az öntözőműveket bővítsék, újakkal szaporítsák. Ezért úgy gondolom, hogy az or szág alapvető érdeke az, hogy ezeket az öntözőműveket próbáljuk fenntartani és újakkal bővíteni. Ha megvizsgáljuk a költségvetést, azt tapasztaljuk, hogy 1994ben 1,8, 1995ben 1,6, 1996ban 1,5 milliárd forint meliorációs és öntözési támogatás van, illetv e volt elfogadva, most pedig javasolva. Úgy gondolom, ez az 1,5 milliárdos támogatás elfogadhatatlan. Különböző fölméréseket kértem és végeztem; csak Csongrád megyét vizsgáltam meg, ahol a meglévő beruházások feljavítására, illetve a megkezdett beruházások folytatására 1996ban mintegy 250300 millió forint támogatásra volna szükség akkor, ha az elmúlt években gyakorlattá vált 40 százalékos támogatást szeretnénk prezentálni ezeknek a vállalkozó szellemű embereknek. (10.00) (A jegyzői székben Nahimi Pétert d r. Kiss Róbert váltja fel.) Úgy gondolom, erre rendkívül nagy szükség van, ezért módosító indítványt nyújtok be és nyújtottam be a tisztelt Ház elé fejezeten belüli átcsoportosítással. Abban ugyanis egyetértünk Bogárdi képviselőtársammal - és más képviselő társaimmal , hogy valóban nagyon kevés az a 90 milliárd forint, és nagyon jó lenne, ha ez másfélszerese volna ennek; mint ahogy itt Gráf képviselőtársam mondta, mintegy 135140 milliárdra volna szükség, valóban nagyon jó lenne - de hát ennyi van.
