Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
2281 Én most felvázoltam egy körképet a kisiparosságról, a kereskedőkről, az egyéni vállalkozókról. Ma délelőtt elég komoly formá ban megjelent itt, a parlamentben egy olyanfajta bírálat, amivel a mostani hozzászólásomat kezdtem, még az a kifejezés is elhangzott, hogy nem lehet támogatnunk az adócsalók demokráciáját. Ezzel kapcsolatban nem akarom ismételni magamat, hogy tiltakozunk a z általánosítás ellen, mert úgy véljük, aki adócsaló, azt mindenképpen el kell ítélnünk, és minden eszközzel arra kell törekedni, hogy ne lehessen adócsalás ebben az országban. De globálisan ezt a réteget nem engedjük adócsalónak minősíteni. Felmerü l az a súlyos kérdés, mikor áll helyre az az egyensúly, hogy ez a réteg ne legyen taszítva a feketegazdaság felé. Most elég súlyos dolgot mondtam, de ez a mindenkori szabályozástól függ. Közismert tény, hogy e réteg teljesítményének egy része még ott van a feketegazdaságban. Közös célunk, hogy onnan kiemeljük, de ehhez megfelelő és tisztességes szabályozás is kell. Ha mindazok a rendelkezések - s ezt az átjárással kapcsolatban is mondanám - megvalósulnak, amik ebben a tervezetben is megvannak, akkor aggódun k, hogy nem történike ismét egy taszítás a feketegazdaság felé. Ez nem felmentést jelent! Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban megemlítsem - jellemzésként, hogy milyen módon nyúl hozzá a kormány ehhez a réteghez , hogy a kiegészítő tevékenységet folytat ók társadalombiztosítási járulékát még a Bokroscsomagnál fel kívánták emelni 44 százalékra. Mi akkor is azt mondtuk, hogy ez abszurdum. Akkor még nem tudtuk, hogy az Alkotmánybíróság ezt el fogja utasítani. Tehát ez a réteg - az Alkotmánybíróságnak köszön hetően - ezt az igen helytelen rendelkezést tulajdonképpen megúszta. Azért merem ezt kiemelni, mert tényleg képtelenség az, hogy bár a kiegészítő tevékenységet folytatóknak a társadalombiztosítása a munkahelyükön megvan, ők amellett még kiegészítő tevékeny séggel járulnak hozzá a lakosság ellátásához. Tehát e mögött a 44 százalék mögött - ha valóban funkcionálásra került volna - semmiképpen nincs olyan társadalombiztosítási szolgáltatás, amiről azt mondjuk, hogy ezt meg kell fizetni. Ez tehát egy tipikus adó jellegű kivetés volt, ami szerencsére jogi korlátokba ütközött. Mi sohasem támogattuk az adócsalást, ezért mindazok a becslési javaslatok, amelyek - bár egy csomagba tartozik ez az egész - egy másik törvényjavaslatban szerepelnek, a mi véleményünk szerint mint célok mindenképpen üdvözlendők. A mi aggályunk kizárólag csak az, hogy ezek sem ütközhetnek a jogállamiságba és az alkotmányosságba. Az alkotmánnyal összhangban lehet csak ehhez a kérdéshez is hozzányúlni, akármennyire is fontos lenne egyes rétegeknek a megfogása. De ismét hangsúlyozom: nem arról van szó, hogy az egész egyéni vállalkozói réteget, egy kalap alá véve, jogos lenne bármilyen ilyen módszerrel sújtani. Ez ellen mindenképpen tiltakozunk! De ha egyesekkel szemben még felmerül ennek a gondolata is, akkor is meg kell felelni egy ilyen kontrollnak. Tehát anélkül semmiképpen nem lehet így nekimenni. Ezt azért merem hangsúlyozni, mert egyes hozzászólásokban felvetődött, hogy miért szólunk mi ez ellen annyira, hiszen van egy ilyen negatív jelenség. M i a negatív jelenségek felszámolását akarjuk, de csak jogállami korlátokkal. Végül még egyszer ki szeretnék térni a személyi jövedelemadó tárgyalásának a helyzetére, nemcsak az egyéni vállalkozókat érintően. Ismeretes, hogy az szjatábla lényegében még nin cs meg, mert amit most tárgyalunk, ez csak az egyik tábla, ami most már valószínűleg nem lesz azonos a véglegessel. Az államtitkár úr által megerősített információk szerint erről e hét végén tárgyal az ÉT, és talán a hétfői ülésen lesz valamilyen döntés, e rről is, és még sok minden másról, amit délelőtt a kétperces hozzászólásomban felsoroltam. Ilyen körülmények között ha hétfőn születik döntés, akkor nyilván az kedden válik ismertté és egyáltalán tárgyalhatóvá. Nem tudom biztosan - nyilván a házbizottság f og dönteni arról , hogy mikor lehet az általános vitát lezárni, de véleményünk szerint amikor ilyen, a személyi jövedelemadót jelentősen befolyásoló döntések vannak még hátra, akkor ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, tehát nem dughatjuk a fejünket stru ccként a homokba, hogy folynak az ÉTtárgyalások, de a parlament megy a maga útján, és elérkezik az idő. Azért is vannak ezek a plusz tárgyalási
