Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2282 napok, hogy ki legyen elégítve az az igény, hogy ez megfelelően meg legyen vitatva. De ha pont az utolsó napon robban be egy ilyen jelentős különbség, akkor az ellenzék mindenképpen kérni fogja, hogy ez a tárgyalás folytatódhasson, ha másért nem, azért, hogy a megfelelő módosító javaslatokat be tudjuk nyújtani. Ezzel csak jelezni akartam, hogy az egész szjatárgyal ásnak milyen anomáliái vannak. Még egyszer visszatérve az egyéni vállalkozókra, megemlítem még, hogy ezen az ÉTtárgyaláson van egy olyan téma is, ami nem biztos, hogy ki lesz tárgyalva, de lehetséges, ez pedig a munkaadói oldalnak egy komplex jövedelemadótervezete. Sajnáljuk, hogy az ÉTtárgyalások nem kezdődtek el hamarabb hatékonyan és intenzíven. Mert bizonyára a munkaadói oldalnak ebben a jövedelemadótervezetében lennének, lettek volna olyan megszívlelendő javaslatok, amelyek ezt az szjatervezetet m indenképpen jobbá tették volna, nem öncélúan, hanem a társadalom és az ország érdekében. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Három képviselőtársunk jelezte hozzászólási szándékát. Kérem, közülük az je lentkezzen, aki kétperces reagálást kíván tenni. Megadom a szót Francz Rezső képviselő úrnak, MSZP, kétperces hozzászólásra. FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Csépe képviselőtársam úgy vezeti fel az adózás változásával kapcsolatos ja vaslatot, mintha az kifejezetten vállalkozásellenes lenne, és kifejezetten a kisvállalkozókkal szembeni kormánypárti akarat öltene benne testet, sőt, mi több, a népharag levezetésének egyik eszköze és célja a vállalkozó lenne. Egyáltalán nem erről van szó! Amennyiben a 202 ezer forintos vállalkozói jövedelmet vesszük alapul, tényleg nem nagy. Higgyük el és mondjuk azt, hogy a család többi tagja teremti meg azt az anyagi hátteret, ami a vállalkozókra általában jellemző. Azonban hangsúlyoznom kell, hogy a tár sadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, az iparűzési adó, kommunális adó, építményadó, kutyaadó és még sorolhatnám az adók sokféleségét, a közönséges munkavállaló esetében is kiszámlázásra kerül és a költségvetés azt megkapja - pusztán a munkaadój a fizeti! (14.30) Furcsa anomáliákra kerül sor abban az esetben, ha vizsgáljuk azt, hogy adott esetben egy magánvállalkozó mennyi kommunális adót fizet, vagy iparűzési adót, és egy 500 főt foglalkoztató cég esetében az egy főre jutó iparűzési adó mennyi. Tehát azután a helyi adók sorában ez behajtásra kerül. Tehát a vállalkozás összességének az teher, éppen úgy, mint magánvállalkozó esetében. Most a magánvállalkozó ugyanakkor kellő ügyességgel költségként elszámolhat nagyon sok dolgot. Én akadtam már olyanra: egy éjszakai közértben megkérdezik, amikor a Ház ülése véget ér, hogy áfás számlát kéreke. Tehát erre vannak rádresszírozva. Nyilván az kér áfás számlát, aki az ital beszerzésétől kezdve a kocsiig, a telefonig, és egy csomó dolgot vissza tud kapni. A diszkriminációról annyit: az előző négy évben tanúi voltunk amint a mezőgazdasági alapokba befizető volt egy szövetkezet, de abból a 300 millió forint fölötti árbevételesek nem részesedhettek. Az Alkotmánybíróságra akkor nem (Az elnök pohara megko cogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hivatkoztak. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP. KELLER LÁSZLÓ (MS ZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magam is néhány dolgot szeretnék Csépe képviselő úr hozzászólásához elmondani.
