Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÜCSÖN SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2269 keretein kívül dolgozó közalkalmazottak is az érdekegyeztető tárgyalás keretében a kormánnyal meg tudnak egyezni. Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Kücsön Sándor képviselő úrnak, MSZP. KÜCSÖN SÁNDOR (MSZP) : Nem szeretnék visszaélni a helyzettel, mert tudom, hogy Póda Jenő képviselőtá rsamnak elfogyott az ideje. Egyetlen dolgot azonban nem hagyhatunk szó nélkül e Ház falai között. Képviselőtársam arról beszélt, hogy a költségvetés elfogadhatatlan azért, mert ezzel a költségvetéssel így nem lehet a NATOhoz csatlakozni. Képviselőtársam, örülök annak, hogy a költségvetésben megjelent a nyugateurópai integráció költsége és a NATOhoz való csatlakozással kapcsolatos költségek is megjelentek. De szeretném emlékeztetni arra, hogy a NATOhoz való kapcsolódásnak nem ez a legfontosabb feltétele. Nagyon fontos, hogy a honvédséget átalakítsuk szervezeti rendjében, hogy be tudjunk illeszkedni a NATO szervezeti rendjébe egy esetleges kapcsolódás esetén. Nagyon fontos, hogy a nyelvi továbbképzés folyjon a honvédségen belül. De nem szeretnék erről tová bb beszélni - a honvédelmi bizottság ülésén többször tárgyaltunk erről. Csak érthetetlenül állok az előtt, hogy képviselőtársam miért vetette fel ezt ilyen módon. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztel t Országgyűlés! Szólásra következik Sasvári Szilárd képviselő úr, a Fidesz részéről. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A FideszMagyar Polgári Párt szónokaként hozzászólásomban három dolgot szeretnék emlí teni. Mindhárom a polgárok jelenlegi életét, jövőbeni lehetőségeit érinti. Az első a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása, a második az otthonteremtés első lépéseinek támogatása, a harmadik a tudományos kutatás függetlenségének garantálása. A ku lturális területet érintő, a kulturális javakhoz való hozzáférhetőség kapcsán két dolgot kell különválasztani. Az egyik, hogy a kultúrpolitikának vannak tartalmi és vannak eljárási részei. Ha idézem most az SZDSZ szónokát, akkor azt kell mondanom, hogy tar talmilag elfogulatlanul kell működnie a kultúrpolitikának ezen a területen. Hozzá kell tennem, hogy sajnos, ma a magyar Művelődési Minisztérium ezt nem képes megtenni. Nem képes megtenni azért, mert a Magyar Könyvalapítvány, illetve a Szabad Művelődési Ala pítvány költségvetési részében nulla összeg szerepel. Úgy gondolom, a művelődési kormányzat elfogult, bizonyos megalapozott vizsgálatok nélkül elfogult e két alapítványra nézvést. Azt gondolom továbbá, hogy amikor arra kényszerítik ezt a két alapítványt, h ogy közalapítvánnyá váljon, azt nem tehetik meg olyan politikai eljárással, amit tulajdonképpen nevezhetnék politikai zsarolásnak is: abban az esetben, ha nem alakul át ez a két alapítvány közalapítvánnyá, úgy nem lesz költségvetési támogatása. Jelenleg an nak vagyunk tanúi, hogy e két alapítványnak nincs költségvetési támogatása. Azt gondolom, hogy a politikai egyeztetés után létrejövő politikai megállapodásnak tartalmaznia kell mindkét fél akaratát és szándékát, ha az cél, hogy a közpénzeket átláthatóvá és ellenőrizhetővé tegyük. Ezzel a céllal egyébként egyetértek. Azt gondolom tehát, hogy tartalmi szempontból elfogulatlannak kell lennie a politikának, eljárási szempontból viszont korrektnek kell lennie. A lakásügyekről. A költségvetés kiadásai a lakástámo gatást, építést illetően az eredeti, illetve a '95ös pótköltségvetés 36 milliárdjáról 29,8 milliárdra csökkentek. Mi ennek az oka? Három okot is fel lehetne sorolni. Nincs elég pénz - ez az Avariáció. A Bvariáció, hogy a lakásépítéseket nem