Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÜCSÖN SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2270 kívánják tá mogatni. A Cvariáció, hogy annyira megszigorították a gyerekek után járó lakástámogatási rendszer feltételeit, hogy sokkal kevesebben képesek ezeket a feltételeket teljesíteni. Engedjék meg, hogy jóhiszeműen kizárjam azt a lehetőséget, hogy a kormányzat n em kívánja támogatni a lakásépítéseket, hiszen azért több milliárdos tétel szerepel erre a célra. Bár ellenzéki párt politikusaként megtehetném ezt retorikailag, de nem akarom, mert annyira elkötelezettnek érzem magam, hogy ebben az ügyben minden javító sz ándékú lépést megtegyek. Azért szeretném külön felhívni a figyelmet erre a területre, mert a lakások építésének komoly közgazdasági haszna is van. De haszna van a kormánynak és a költségvetésnek is ebből. Egy példát hadd hozzak fel erre! Nem vagyok matemat ikus, de talán jól számoltam. Ha ezer lakással több épülne Magyarországon, amelynek darabja - talán családi házakra is lehet utalni - mondjuk 4 millió forintba kerülne, akkor például csak az áfabefizetésből - amit most 10 százaléknak tekintek, tehát nem né zem meg a különböző besorolási adatokat - 400 millió forint bevételhez jutna a központi költségvetés. Négyszáz millió forinthoz jutna! Azt gondolom, hogy ezzel a szemponttal szembesülni kell, már csak azért is, mert mindannyian tudjuk, hogy egy lakáspiac m egindulásához, fejlődéséhez kapcsolódnak megrendelések, kapcsolódik a magyar piac kapacitásának bővülése, és kapcsolódik a hazai gyártók eladási lehetőségének a növekedése. Ehhez persze nyilvánvalóan fizetőképes kereslet is kell, ami két dolgot is jelent: egyfelől egy megfelelő jövedelem mértékét, másfelől viszont a hitellehetőségek megnövekedését. A hitellehetőségekre áttérve mindenképpen azt kell mondanom, hogy itt olcsón kihelyezett hitelről van szó. Itt is egy példát szeretnék elmondani, amihez előkeres tem egy papírt. Ha a jelenlegi kamatteher mellett és a meglévő állami támogatás mellett - amit hangsúlyoznék - valaki másfél millió forintot kívánna felvenni lakásépítésre, és ezt, mondjuk, tízéves egyenletes törlesztésben kívánja megtenni, akkor havi 34 1 70 forintot kellene törlesztésként fizetnie. Ennek vállalásához, tehát a hitelfelvétel feltételeinek vállalásához nettó összegben 103 ezer forintos havi fizetés szükséges. Ha ezt átfordítom egy kedvezőbb kamatozású, kedvezőbb törlesztésű megoldásra, akkor mondjuk húszéves törlesztés esetén a havi törlesztőrészlet összege 17 120 forint lenne. Ehhez - és itt újra csak a fizetésre utalnék - nettó 57 ezer forintos jövedelem szükséges, ami bruttó 90 ezer forintos fizetést jelent. Ha a másik példára visszautalhat ok, hadd mondjam el önöknek, hogy a nettó 103 ezer forint durván 160 ezer forintos havi fizetést jelent. Azt gondolom, ezek a számadatok alátámasztják azt, hogy a lakásépítésre szánt hitelek kamatfeltételein nagyon komolyan és erősen változtatni kell. Azt gondolom, az államnak megéri olcsón kihelyezni ezeket a hiteleket, mert van olyan közgazdasági hatása, aminek kapcsán további bevételekhez jut az állam. A kormány kezében nagyon sok eszköz van. Nagyon sok eszköz van a költségvetés keretén belül, és nagyon sok eszköz van az adótörvények rendszerén belül is. Három dolgot hadd mondjak el! Az egyik az előtakarékossági rendszer, ami az szjaban is szerepel, a másik a hiteltörlesztés adóból való leírhatóságának lehetősége, a harmadik pedig a hiteltámogatás, amit a költségvetés tud biztosítani. Ezek tehát olyan eszközök - és itt csak három nagyon egyszerű eszközt említettem , amelyek segítségével nagyon komoly eredményeket lehet elérni. És nem beszéltem nagyon sok más eszközről sem. Hadd hozzam fel példaként, hogy ha az előtakarékossági rendszeren belül az adótörvény kapcsán a kedvezmények lehetősége megnövekszik, tehát mondjuk nem évi 12 ezer forintot lehetne visszaigényelni az adózott jövedelemből, hanem ennél többet, akkor ez növelheti az előtakarékosság lehetős égét. Ez például érdekeltté teheti a pénzintézeteket abban, hogy később olyan lakáshitelezési konstrukciókat építsenek ki, amelyek további kedvezményeket is jelenthetnek, illetve a volumene megnőhet ennek a tételnek. (13.30) A másik lehetőség az, hogyha a hitelekből folyó havi törlesztések egy részét - és nagyobbat, mint a jelenlegi lehetőség - vissza lehetne kapni a polgároknak, akkor ezek a polgárok például a hitelek törlesztésére is fölhasználhatnák ugyanezt a tételt. Ez a tétel ma 35 ezer forint. Ha ezt a tételt,
