Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
226 rögzítettek figyelembevételével - azt mondja, hogy szükséges az állami zászló és a nemzeti z ászló, valamint ezek használatának a törvényjavaslatban rögzített elvek szerinti megkülönböztetése. A javaslat lényege, hogy a Magyar Köztársaság állami zászlaja - a pirosfehérzöld, akár függőlegesen, akár vízszintesen használtatik - hordozza a Magyar Kö ztársaság címerét is, mégpedig középen a fehér sávban, azt a címert, amelyről az alkotmány 76. §ának (2) bekezdése rendelkezik; ott olvasható, hogy miről van szó, tételesen, pontosan leírva. Az más kérdés, hogy ez címertanilag mennyire felel meg a követel ményeknek. Tehát e zászló, az állami zászló - a pirosfehérzöld, közepén a címerrel - a törvénytervezet elvei szerint használandó; a magyar nemzeti trikolórt pedig - a címer nélkül - a nemzeti jelképeknek kijáró megfelelő tiszteletadás és azok tekintélyén ek megőrzése mellett szabadon használhassa bárki és bármely magyar nemzeti közösség, aki és amely a magyar nemzet egészéhez tartozónak vallja magát. Az indoklásom egyik eleme az is, hogy bizonyos országokban más országok zászlóinak használata - különö s tekintettel Magyarország állami zászlójának használatára - törvényileg tiltott vagy korlátozott. Ez azonban csak egy oldalvágány, a lényeg az, hogy pontosan megkülönböztethető, egymástól szétválasztható legyen a magyar nemzeti zászló és az állami zászló használata. Röviden úgy fogalmazhatnék, hogy a Magyar Köztársaság állami zászlaja egyben mindig nemzeti zászló is, azonban az a magyar nemzet zászlaja - amit azok használnak, akik magukat magyarnak vallják , amely a pirosfehérzöld vagy heraldikailag szó lva a vörös, fehér és zöld sávokban az állami címer nélkül használható. Ez a javaslat pontosan arra utal vissza, ami a törvényjavaslat részletes indoklásában olvasható, hogy történetileg különválik a magyar címer, a szentkoronás címer, valamint a nemzeti s zínek használata. Csak egy példa arra, hogy ez a kettő mennyire szerves dolog, viszont az állami használat és a nemzeti használat között kell hogy legyen különbség. A XIX. század elejétől kezdve a magyar népművészetnek óriási élménye a koronás címer - késő bb aztán a Kossuthidők után a korona nélküli - használata. Tehát voltaképpen megjelenik a magyar folklórban, nemcsak a hímzésekben és a faragásokban, hanem egyéb népi iparművészethez tartozó műfajokban is. Tehát voltaképpen a címert, amely az ősi magyar t radíciót jelenti, a Szent Korona országát - mondom, aztán később a kossuthi hagyományban, a Kossuthféle hagyomány folklorizálódásában már korona nélkül , azt a címert, amely a magyar államiságot jelenti, elfogadja a népművészet; majd pedig az 1848as tör vények után, amikor a pirosfehérzöld hivatalosan is a magyar nemzet három színe lesz, attól kezdve mintegy az állam fogadja vissza a törvényekbe is, a népművészetben is oly gyakran, címerrel és címer nélkül használt három színt. Tehát itt egy nagyon szer ves dologról van szó, mivel azonban a címereket és a zászlókat a diplomáciában és az államközi életben is használják, a javaslat célja azt emeli ki, hogy szükséges a nemzeti zászló és az állami zászló egymástól való ilyen megkülönböztetése. A harmadik téma - rövidebben érintve - a hadizászlók vagy a honvédségi csapatzászlók kérdése. Természetesen nem rovom fel, hogy ez a törvényjavaslatban szerepel, hiszen a nemzeti jelképekhez tartozik. A honvédségi csapatzászló már évek óta - 1990től jött vissza tulajdon képpen , ugyancsak az 184849es magyar szabadságharcból ismert, különféle változatokban megjelenő zászló: fehér alapon van a címer, a széle pedig piros és zöld farkasfogakkal ellátott. Itt a törvényjavaslat megfogalmazása kicsit pongyola, hiszen például a zászló közepén nem címer, hanem államcímer van - ez visszautal arra, amit mondtam. A heraldikai megnevezések pedig a zászlótanra is érvényesek - ezt is említettem , tehát itt vörösről, ezüstről van szó és nem pirosról, fehérről; de ezek részletkérdések. Viszont a "zöld lángnyelvek" kifejezés nehezen érthető; itt valóban egyszerűen azokról a bizonyos apró háromszögekről van szó, amelyek a zászló keretét szegélyezik. Ami még ide tartozik, az az, hogy a XVI. századi hadizászlókon tényleg nem voltak lángnyel vek, ez is egy kicsit költői ebben a szikár törvényjavaslatban. A jelentésük sem tisztázott, de valószínű, hogy a háromszögek egykor a szentlélek szimbólumát jelentették, de én most nem akarok belemenni
