Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
2234 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Előzetes írásbeli jelentkezés alapján megadom a szót Kertész Zoltán úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. Szólásra készül R usznák Miklós úr, a Kereszténydemokrata Néppártból. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! A költségvetés mezőgazdaságot érintő részével kívánok foglalkozni. A mezőgazdaság számára akkor elfogadható a költségvetés, ha figyelembe veszi egyrészt a jelenlegi helyzetet, másrészt előremutató is. Megfelele ez a költségvetés ezeknek az elvárásoknak? Úgy gondolom, megfelel, mert egyrészt a tulajdoni átalakítás, átalakulás felgyorsítását szolgálja, másrészt fej lesztésekre, beruházásokra többféle támogatási lehetőséget biztosít, ugyanakkor a minőségi követelmények fokozásával egyrészt az exportlehetőségeinket igyekszik kihasználni és támogatni, másrészt ezzel az európai integrációt is szolgálja. Ezekkel a célokka l egyetértünk, de elegendő lesze az az összeg, ami a támogatásra szolgál, ami alapösszegként 81,7 milliárd forint, ami különböző maradványokkal együtt feltehetőleg 90 milliárd forint körül lesz. Erről sok vita volt már a bizottságban, de úgy gondolom, hog y erről felesleges vitatkozni. Azokat a célokat kell áttekintenünk, amelyekre ezek a támogatások szolgálnak. Arról is sok vita volt már korábban, hogy mezőgazdasági termelés- és exportnövekedés nélkül stabilizálhatóe a magyar gazdaság. Úgy gondolom, hogy nem, de ezzel önmagában sem stabilizálható. Ez egy nagyon fontos rész, márcsak a foglalkoztatási kérdések miatt is. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a közelmúltban számtalan piaci változás következett be. Egyik évről a másikra nagyobb lehető ségek nyíltak meg a keleti piacokon, ugyanakkor az európai támogatással, illetve az integrációval kedvező lehetőségeink, bizonyos kontingenseink voltak, de ezeket sem tudtuk kihasználni. Gyakran jelentkezett árualaphiány, másrészt a keleti és déli piacok m egnyílására is számíthatunk. Exporttámogatásra a következő évben 41 milliárd forint áll rendelkezésre. S ha figyelembe vesszük azt, hogy a korábbi években tervezett összeg mindig kevésnek bizonyult, fel kell tennem a kérdést, hogy elegendő lesze a követke ző évben ez az exporttámogatás. Úgy gondolom, hogy a belső fogyasztás nemigen fog lényegesen emelkedni, ugyanakkor a különböző pályázati lehetőségekkel remélhetőleg a termelés növekedni fog, tehát erre az összegre mindenféleképpen szükség lesz. Egyik kifog ásunk azonban az, hogy ezek az exporttámogatások korábban is csak kismértékben jutottak el közvetlenül az árualaptermelőkhöz, az alapanyagtermelőkhöz. Egy másik észrevételünk az, hogy a különböző keretekből való átcsoportosításhoz továbbra is szükség les z az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésére, holott úgy gondoltuk, hogy az agrárpiaci rendtartási törvény módosítása is azt szolgálta, hogy a döntés és a felelősség is egy helyen legyen, mert csak így lehet gyors döntéseket meghozni. Sajnos ez a tör vény szellemében nem így történik. Az agrártermelés támogatására - a második legnagyobb összeg - 17 milliárd forint van tervezve. Ez az összeg többféle célt szolgál, egyrészt a kedvezőtlen adottságú térségek támogatását, másrészt a földalapú jövedelemkiegé szítő támogatásokat, ez korábban az úgynevezett vetési támogatás volt, ez szerencsére megváltozott olyan formában, hogy a termelők eldönthetik, hogy az adott helyen mit kívánnak termelni. Egy másik részterület a tenyészállatbeszerzések támogatása, férőhel yek feltöltése, biológiai alapok támogatása és a hitelterhek mérséklése. Tehát feladat van bőven, kérdéses, hogy elegendő lesze ez az összeg? De szeretnék egy pillanatra megállni a tenyészállatbeszerzések támogatásánál.
