Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
223 Azzal kezdtem, hogy a jóra is oda kell figyelni. Ezt a törvényt igazából akkor lehet értékelni, ha arra figyelünk oda, hogy mi lehetne itt hibás előterjesztés esetén. Az ilyen törvények ugyanis sok parlamentben késhegyig menő vitákat gerjesztenek, és a viták során emberek lelke sérül. Nagyon kényes kérdéseket szabályoz a törvény, és az, hogy ennyire nyugodtan, ennyire csendben folyik ennek a törvénynek a vitája, azt mutatja, hogy ezekben a kérdésekbe n a magyar parlamentben már egyetértés van - és ez nagyon jó. Miért ennyire fontos ez a kérdés? Az előbb említettem, hogy az embereknek a lelkét érinti, a lelkének a mélyét, nagyon fontos érzéseket. Nálam sokkal avatottabb szakembernek, az emberi lélek egy ik legnagyobb ismerőjének, Carl Gustav Jungnak egy idézetével szeretném megjelölni azt, hogy miért válhat egy kép, egy jelkép ennyire fontossá. Jung Az ember és szimbólumai című művében - némi rövidítéssel idézem - ezt mondja: "A kép önmagában nem több jel entéktelen figurális ábrázolásnál. De az érzelmekkel töltött képek pszichikus energiára tesznek szert, dinamikussá és jelentőségteljessé válnak." Nos, ez az érzelem a nemzeti jelképeknél a nemzeti összetartozási érzés - az egyik legfontosabb érzés, amelyet az Országgyűlésnek itt most szabályoznia kell. Jung más helyen ezt írja ebben a művében: "A kulturális szimbólumok az emberek egy részében láthatóan ma is mély érzelmi reakciókat váltanak ki. A lelki töltés révén ezek a szimbólumok az előítéletekhez nagym értékben hasonló módon működnek. Ezekkel a tényezőkkel a pszichológusnak számolnia kell. Könnyelműség lenne azzal a racionális indokkal elutasítani őket, hogy abszurdak vagy irracionálisak. Ezek a szimbólumok szellemiségünk fontos alkotóelemei, az emberi t ársadalom éltető erejét képezik, gyökeres kiirtásuk súlyos veszteségekkel járna. Ha elfojtják vagy figyelmen kívül hagyják őket, specifikus energiájuk a tudattalanba vész, aminek beláthatatlan következményei vannak." Nos, azt hiszem, a magyar parlamentben nem kell arról beszélni, hogy milyen beláthatatlan következményei lehetnek az ilyen elfojtásoknak. A mi feladatunk most, ennek a törvénynek a meghozatalakor, hogy ezeket a Jung által jelzett beláthatatlan következményeket előzzük meg. Törvényhozó számára t eljesen szokatlan és speciális feladat, hogy az emberi léleknek egy ennyire érzékeny részére kell megfelelő szabályokat találnunk. Ennek a törvényjavaslatnak - és hangsúlyozom: a korábbi kormány által 1992ben előterjesztett törvényjavaslatnak is - az a na gy érdeme, hogy ezeket a veszélyeket elhárítja, ezeket a veszélyeket kiküszöböli. Mi ez a két veszély? Az egyik az, hogy az embereket meg lehet alázni azzal, ha az egyéniségükhöz, identitásukhoz tartozó szimbólumot megalázzák. Másrészről: az emberi érzéken ység megsértése, ha ezeket a szimbólumokat hagyják meggyalázni, hagyják lealacsonyítani. (18.50) Ennek a két veszélyhelyzetnek a megelőzésével kell foglalkoznia ennek a törvénynek, és én úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat a két veszély között a megfel elő összhangot, a megfelelő egyensúlyhelyzetet megtalálta. Nem tilt fölöslegesen, ugyanakkor biztosítja a szükséges védelmet ahhoz, hogy fölösleges sérelmeket, bántó megalázásokat ne lehessen elkövetni a szimbólumokon keresztül. Nem kívánok belemenni ezekb e a részletekbe, az előttem felszólalók ezekkel már foglalkoztak, én inkább ezt a főbb vonalat szeretném hangsúlyozni. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a mi törvényünk figyelemmel van arra: egy embernek Magyarország területén nem feltétlenül egyfajta id entitása van. Az, hogy a Magyar Köztársaság területén a magyar állampolgárok tisztelik a magyar alkotmányban rögzített jelképeket, ez hozzátartozik az egyéniségükhöz. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném - ami nincs benne ebben a törvényjavaslatban : nem til t más identitást ez a törvényjavaslat, és ez rendkívül fontos. Valamikor 1990 előtt szabálysértési tényállás rögzítette, hogy idegen nemzetek jelképeinek a használata szabálysértést valósíthatott meg. Ismereteim szerint utoljára a nyolcvanas évek elején az Amerikai Egyesült Államok zászlójával kapcsolatosan folytak le még ilyen eljárások. A
