Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
224 rendszerváltás óta ilyen tiltás nincs a magyar jogban. A mostani törvényjavaslat is kizárólag azzal a kérdéssel foglalkozik, amelyet az alkotmány feladatul rótt az Orszá ggyűlésnek: szabályozza a nemzeti zászlónak és a nemzeti címernek a használatát. Ugyanakkor nem tiltja, hogy akár más állampolgárok, akár Magyarországon élő más nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok a saját egyéniségükhöz, identitásukhoz tartozó jelké peket korlátozás nélkül és bátran, bárhol használhassák. Azt hiszem, hogy ez a törvényben kimondatlan rendelkezés - mert fölösleges, hogy kimondjuk, amikor ez szabad - legalább annyira fontos, mint a törvényben megfogalmazott rendelkezések. Hangsúlyozom - már harmadik alkalommal térek vissza rá , hogy ez a törvény régóta készül. 1992ben az akkori Igazságügyi Minisztérium már hatpárti egyeztetés alapján előterjesztett egy tervezetet, és ez a tervezet is megfelelt már ezeknek a feltételeknek. Azt a törvényt az akkori Országgyűlés már nem tárgyalta; a mostani kormány némiképp módosított változatban újból előterjesztette ezt a törvényjavaslatot. Ilyen egyetértést, ilyen hatpárti összhangot ennyire fontos törvénynél akkor lehet elérni, ha a törvényhozási munkáb an mindenki messzemenően figyelembe veszi a másik érdekeit, figyelembe veszi a másik szempontjait. De természetesen ennél a törvénynél speciális szempont az, hogy ebben sokkal több volt a közös elem, amelyben nem volt vita az egyes pártok között, mint az o lyan elem, amely bárkiket elválasztott volna. Ez a törvény tehát egy kellemes oázis, egy pihentető lépés és talán egy jó példa a Magyar Országgyűlés történetében. Én nagyon remélem, hogy az az összhang, amely a törvény előkészítése során megvalósult, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy a kormány egy ilyen összhanggal előterjesztett javaslattal állhatott az Országgyűlés elé, a törvény későbbi, mindennapi gyakorlata során is érvényesülni fog, s talán ez az összhang az élet más területére is ki fog h atni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Csapody Miklós úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Szólásra készül Pallag László, a Független Kisgazdapárt képviselője. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönö m a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem - egyetértve az előzőekkel , hogy egyrészt ez a törvény valóban üdítő oázis lehet ebben a rossz hangulatban indult őszi ciklusban, másrészt pedig több is ennél, nem pusztán az oly kívánat os nemzeti egyetértésnek egy fontos törvénye mint lehetőség, hanem valóban szimbolikus. Szimbolikus a szónak a szó szerinti értelmében, hiszen szimbólumról, szimbólumokról, jelképeknek a használatáról rendelkezik ez a törvényjavaslat, de szimbolikus a szó valódi értelmében is, hiszen a nemzeti identitás szerves részét képező jelképnek, jelképeknek a használatáról rendelkezik. Azon kedves képviselőtársaimnak, akik jelenlétükkel megtisztelik - nem engem, hanem - ennek a törvényjavaslatnak, a nemzeti jelképekr ől szóló törvényjavaslatnak a vitáját, előre elmondom, hogy mire számíthatnak tőlem most. Öt témát szeretnék az általános vitában érinteni: Az első magával a törvényjavaslatnak a címével függ össze: a nemzeti jelképek védelmével, amelyről most képviselőtár sam is szólt. A második az állami jelkép és a nemzeti jelkép, tehát állam és nemzet megjelenése ebben a tárgykörben. A harmadik részben a törvényjavaslat által is érintett hadizászlóknak a kérdése, tehát a nemzeti identitást tükröző jelképeknek és szimbólu moknak a feltűnése a honvédelem különféle zászlóin. A negyedik egy olyan kérdés, amelyik jól tudom - erre majd kitérek , nem a Magyar Országgyűlésnek, hanem az önkormányzati törvény szerint az önkormányzati testületnek, jelen esetben a Fővárosi Önkormányz at testületének a hatáskörébe tartozó kérdés: ez Budapest zászlaja - de hát hol máshol szóljunk erről, mint a nemzeti jelképek, a Magyar Köztársaság fővárosa jelképének az említésekor. Végezetül pedig a régi címerekkel, a régi jelképekkel kapcsolatos magat artás, mentalitás: hogyan is viszonyuljunk a múlt emlékeihez, a múlt épített emlékeihez, többek között régebbi címerekhez vagy címernek nevezhető állami jelképekhez. (A jegyzői széket Nahimi Péter és dr. Semjén Zsolt foglalja el.)
