Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DARÓCZY ZOLTÁN (MSZP):
2195 lehetséges - a gazdaságban, az oktatásban, innovác ióban és így tovább, ezekből a prioritásokból nem következik. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy szóbeli bejelentések szintjén a pénzügyminiszter úr nagyon szép dolgokat mondott, többek között például - számomra rendkívül figyelemreméltóan - megemlítette vo lt, hogy több jut a felsőoktatási fejlesztésekre, az infrastrukturális beruházásokra; a műszaki fejlesztést is preferálja ez a költségvetés. Természetesen ha utánanéz az ember, hogy a költségvetésben hogyan tükröződnek, akkor - kicsit keserű szájízzel - az t kell mondanom, hogy ezek nem köszönnek így vissza. (17.20) Mert mi a beterjesztett valóság? A beterjesztett valóság az, hogy egy, még nem létező, tehát még meg nem szavazott államháztartási törvénymódosításra hivatkozva egy sorral megszünteti az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 1993. évi törvényt, amit az előző parlament majdnem egyhangúlag szavazott meg - egyetlenegy "nem" volt, az is véletlen, Balsai István igazságügyminiszter nyomta meg a "nem" gombot ; ugyanígy egyetlenegy mondattal megszü nteti a Felzárkózás az Európai Felsőoktatásért Alapot, amelyet ugyancsak '93ban teljes konszenzussal hozott ez a parlament; és kétségtelen, hogy hatálytalanítja az 1988ban hozott Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényt. Tegyük fel, hogy ez re ndben van - de mit ad helyette? Először is ad egy látszólagos kontinuitást úgy, hogy az "OTKA" szó ne nagyon változzon, ezért Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoknak nevezi, és a művelődési tárcánál fejezeti címként szerepelteti - 300 millió forint m ínusszal az idei pótköltségvetéshez viszonyítva. Ez egy szemlélet, ugye... Vagy a FEFAnál lecsökkenti a tavalyi 1,4 milliárdot 900 millióra. A KÖMÜFAnál nem tudok pontos számot mondani, mert az egy nagyobb területen belül van, és majd az ipari és kereske delmi miniszter hatásköre lesz megállapítani, hogy mennyi legyen ebből a Központi Műszaki Fejlesztési Alap. Ez az egyik. A másik: igaz és üdvözlendő a részemről, hogy 35 ezres hallgatói létszámnövekedést jelöl meg a magyar felsőoktatásban a tervezet. Ennek a plusz költségét 2,3 milliárd forintban jelöli meg - amit természetesen pluszként meg kell adni, hiszen ezek nagyobb része a hallgatói juttatások rendszere , illetve bizonyos kiegészítő összeget is megjelöl képzési többletre, 718 millió forintot. Ezzel szemben a jövő évben 2,3 milliárd forintot vár tandíjbevételből - amely tandíjbevétel remélve, mert ez még kérdéses egyesek előtt, hogy ez a felsőoktatási szférában marad , és ez mindenképpen fedezni tudja ezt a többletet. És tulajdonképpen még egy összeg van, ami a felsőoktatás dolgain esetleg segítene, ez a bizonyos felsőoktatási integrációnak szóló 1,3 milliárd forint, amelynek viszont a célja, az értelme a költségvetésből nem derül ki. Most látszólag egy mellékútra tévedve el szeretném mondani azt, hog y az utóbbi napokban vagy hetekben a magyar közvéleményben zajló vita az Országos Tudományos Kutatási Alap függetlenségét illetően mit is jelent. A magyar nép történelmében számos példa van arra, hogy függetlenségi mozgalmak indultak, le is verték őket bec sületesen, ha volt erejük, de azért minden magyar iskolás gyerek azokra a pillanatokra büszke a történelmünkből, amikor volt valami kis sikerünk, mondjuk, néhány kuruc csatában győztünk, vagy a tavaszi hadjáratnál elvertük az osztrák hadsereget. A függetle nség az én számomra azt jelenti, hogy nem vitatott az elosztásnak a módja; tehát nem vitatott azok részéről, akik pályáznak valamire, az a kérdés, hogy most milyen formában osztogat a pénzzel rendelkező hatalom. Nos, mikor nem vitatott ez a kérdés? Akkor, ha ez törvényesen szabályozva van. Ha a Magyar Országgyűlés arra adja a pénzt, hogy egy törvény szerint legyen az pályázati rendszer formájában elosztva, ezt minden magyar állampolgár független elosztásnak nevezi. Ahol pontosan le van írva, hogy kikből áll a kuratórium, milyen szervezetek delegálnak, milyen gyakran cserélődik a bírálóbizottság, törvényes előírások szabályozzák - hogy úgy mondjam - a társadalmasított pénzfelosztást. Annak idején, amikor én bekerültem ebbe a parlamentbe, óriási viták voltak a z állam
