Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fidesz
2155 - a pénzügyminiszter engedélyével - cáfolatot tehet közzé anélkül, hogy az érintettel erről előzetesen konzultálna. A jelenleg hatályos jogszabály szerint a konzultálási kötelezettséget a mostani javaslat csupán tájékoztatásra változtatja, amely lényegében eg y utólagos újságpéldány megküldését is jelentheti. Az elmúlt hónapok eseményei mélyen bizonyítják, hogy ezen szabály önkényes, és amíg törvényben meghatározott jogorvoslati utakon véglegesen le nem zárt jogerős adóeljárás nem fogalmaz meg bármilyen megálla pítást, az adóhatóság nem nyilatkozhat nyilvánosan ilyen ügyben. Az ártatlanság vélelme alkotmányos alapelv szerint az adóigazgatási eljárás alá vont személy belátása szerint, törvényes keretek között szót emelhet saját maga érdekében. A törvényjavaslat to vábbi elfogadhatatlan rendelkezése a 18. §, amely szerint az adóhatóság a negyedévet követő 30 napon belül közzéteszi magánszemélyek esetében a 10 millió, más adózók esetében a 100 millió forintot meghaladó összegű adóhátralékosok listáját. Ezen szabállyal tökéletesen tönkre lehet tenni az elmúlt négyöt évben alakulgató magángazdaság azon jelentős részét, amelyek a vállalati körbetartozás, a 40 százalék körüli bankkamatok és egyéb gazdasági okok miatt forráshiánnyal küszködnek gazdálkodásukban és az adó be fizetésének elmulasztása nem feltétlenül szándékos penalizáló cselekmény. Továbbá: amennyiben az elmúlt évekre visszamenő adóellenőrzés egy bizonyos összegű adóhiányt állapít meg, a különféle pótlékokkal és bírságokkal együtt nagyon könnyen elérheti a törv ényjavaslatban meghatározott 10, illetve 100 millió forintos összeget, amely ilyen esetben gyakorlatilag a vállalkozások jelentős részét azonnali hatállyal tönkre is tudja tenni. Különösen elfogadhatatlan a törvényjavaslat 18. §ának (4) bekezdése, mely sz erint az adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló adatait is, akik bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ilyen jellegű rendelkezés még a büntetőjogban sincs, egy demokratikus jogrendben elképzelhete tlen és így teljes mértékig elfogadhatatlan. A törvényjavaslat egy másik elképesztő módosítása, hogy az eddigi korlátozott utóellenőrzési lehetőségen kívül, a Számvevőszék indítványára újból lehet már ellenőrzött időszakokat ellenőrizni. A 21. §, amely tel jes mértékű átvizsgálási, helyiség, házkutatási, ellenőrzési jogkört ad - a lakás átvizsgálása kivételével , a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelveinek minden elemét nélkülözi. A büntetőeljárásban ilyen jellegű nyomozati cselekmény re például csak az ügyész jóváhagyásával kerülhet sor, most a törvényjavaslat szerint azonban az adóhatóság akármilyen beosztású alkalmazottja kutathat mindenféle vagyontárgy körében, helyszín, helyiség, gépjárműátvizsgálást, fuvarellenőrzést tarthat. A demokrácia alapelveinek ilyen mértékű megsértésére irányuló javaslatot régen láttam. A tulajdonhoz való jogot és az egyszerű vagyon- és létbiztonsághoz való jogot veszélyezteti ezen rendelkezés, amely ellen küzdeni kell. Nem is beszélve arról, hogy ilyen kontroll nélkül folytatott, magántulajdonba való durva beavatkozás az adóhatóság lefoglalási és elszállítási joga. Ezzel megintcsak egzisztenciákat és megindult gazdasági eredményeket lehet egy tollvonással tönkretenni. A 24. § (3) bekezdésében például azt mondja a törvényjavaslat, hogy az adózó jelenlétét ilyenkor biztosítani kell. Hogyan kell biztosítani a jelenlétét, milyen módon kell őt értesíteni: telefonon, tértivevényes levélben vagy rendőrrel kell odakísérni? Erről mind nem szól a törvényjavaslat. H a nem kíván jelen lenni vagy akadályozott, akkor ez honnan fog kiderülni? Nem derül ki a törvényjavaslatból. Mit jelent az, hogy akadályozott? Ha ilyenkor biztosítani kell a képviseletét, akkor megfelelő képviseletről beszél a törvény, de mit jelent a megf elelő képviselet? Az adóhatóságnak megfelelő képviselet vagy az adózó számára megfelelő képviselet? Ez nem mindegy. Vagy itt van a 8. § (8) bekezdésében lévő kifejezés: "ha a lefoglalás szükségessége megszűnt". Mikor szűnik meg a lefoglalás szükségessége; ki dönti ezt el? Természetesen az APEH dönti el. Ha valaki fellebbezéssel kíván élni az APEH eljárása ellen, ki dönt ebben a kérdésben? Megintcsak az APEH fog dönteni. Tehát ha egy adózó és az APEH vitatkozik egymással, akkor majd az APEH
