Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fidesz
2154 Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita az én nézetem szerint elsősorban politikai é s másodsorban szolgál csak szakmai szempontokat. Tudom, hogy nehéz megszokni a parlamentarizmust, de idővel - higgyék el, ha van rá akarat - menni fog. Nem is szólva arról, hogy másfél év ilyen színvonalú kormányzás után önök mit értenek szakmaiságon. Talá n tisztázni kellene ezt a kifejezést, mert a mi szótárunkban a szakmai tudás nem azt a katasztrófapolitikát jelenti, amit önök folytatnak. Torgyán József képviselőtársunk tegnap a beterjesztett költségvetésről azt mondta, hogy álkommunista, álliberális és nemzetvesztő. Hogy az a javaslat, amit tárgyalunk, álliberális, az rendben van, hogy álkommunista lennee, azt nem tudom. Mindenesetre sok régi reflexet idéz fel. További vádként hangzott el, hogy az ellenzék élére áll a kormány politikájával szemben álló lakossági elégedetlenségnek. Ilyen a FideszMagyar Polgári Párt részéről eddig még nem történt. Nem mi voltunk azok, akik a törvényes kormány ellen volt munkásőröket küldtek a barikádokra és a pártközpontokból próbáltak szervezni az alkotmányos rend és a k ormány megdöntésére irányuló kísérletet. Nem mi szerveztünk alkotmányellenes aláírásgyűjtő akciókat a parlament visszahívására. A törvényjavaslat konkrét tényeiről: legfontosabb célja, hogy a nyilvánosság előtt már többször vitatott nyomozati jogkört megad ja az adóhivatalnak. Az adóhivatal nyomozati jogkörrel történő felruházása nem kizárólag a kincstár bevétele növeléséhez kapcsolódó szakmai kérdés, hanem a jogszolgáltatást, az igazságszolgáltatást, valamint alapvető alkotmányjogi kérdéseket érintő politik ai kérdés is. Az adóhivatal nem ruházható fel a törvényjavaslatban javasolt nyomozati jogkörrel, mivel teljes mértékben hiányoznak ennek garanciális biztosítékai, szakmai háttere, továbbá a piacgazdaság folyamataiba történő durva beavatkozást, illetve egyf ajta államosítást jelentene. A jelenleg hatályos adójogszabályok megfelelő hatáskörrel és az ezekhez kapcsolódó eszközökkel ruházzák fel az adóhivatalt az adóellenőrzés lefolytatására. A változásra javasolt rendelkezések egy része technikainak minősíthető, míg egy másik része a technikai szabályokon keresztül igyekszik az adószigort, a teljes ellenőrzést kiterjeszteni, míg a harmadik, legsúlyosabb rész a nyomozati jogkörrel foglalkozik. A törvényjavaslat 11. §a pontosítja az adózót megillető költségvetési támogatás visszatartásának lehetőségét és az adóhatóság általi felülvizsgálatra vonatkoztatja, azonban továbbra is a korábbi áfacsalások miatt a törvényes adózókkal, például exportáló társaságokkal szembeni, minden alapot nélkülöző támogatásvisszatartás ö nkényhez vezethet, amellyel a társaságok sorát teszi tönkre. A gyakorlatban sokszor az is önkényes, lehetetlen helyzetet teremthet, hogy az adóhatóság az általa nyilvántartott adótartozás összegéig tarthat vissza az adózót megillető költségvetési támogatás t, és ezzel az adótartozás megfizetettnek minősül. Számtalan eset hozható fel példaként, hogy az adóhivatal a legegyszerűbb adminisztrációs mulasztások miatt - például a befizetések hiányos könyvelése - tart nyilván adótartozást az adózó terhére, amely min den alapot nélkülöz, és ezzel az adózót a jogszerű költségvetési támogatástól fosztja meg. Nyilván csak az ellenőrzéssel megállapított adótartozás összege lenne visszatartható. Nézzük a nyomozati jogkört. A törvényjavaslat szélesíti az adóellenőrzés során kihallgatható személyek körét anélkül, hogy az adózó, illetve annak képviselője azon jelen lenne. Az ilyen szabály csak a büntetőeljárás nyomozati szakaszának rendelkezéseivel hasonlítható össze, és ez mélyen ellentétes azon alapvető általános alkotmányos elvvel, hogy a nyomozati jogkör lényegében kizárólag az igazságszolgáltatás keretében valósítható meg. Amennyiben az adózás büntetőjog által szabályozott jogintézmény lenne, abban az esetben elképzelhető lenne egy ilyen szabályozás. Az adózás funkciója azo nban merőben más: állami költségvetési bevételek biztosítása, melynek semmi köze az igazságszolgáltatási funkciókhoz. Az elméleti polémián túl az ilyen kihallgatási és nyomozati jogkör téves információkra épülve, a valósághoz képest teljesen más eredményt produkálhat, amely óriási és igazából soha meg nem térülő kárt okozhat sok esetben. Megdöbbentő a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint az adóhivatal az adózás rendjéről szóló törvény 48. § (1) bekezdése szerint minősített nyilatkozat esetén
