Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA, a KDNP
2152 kormány, pedig egyre erősebb és - valljuk be mindannyian: - jogos az elégedetlenség, hogy a feketegazdaság szereplői továbbra sem tetten érhetők, jövedelmük nem ellenőrizhető, a közterhek viseléséből alig vesznek részt. E téren minden hangzatos ígéret és látványos kezdeményezés ellenére az elmúlt évben sem sikerült kézzelfogható eredményt felmutatni. Valószínűleg ezt felismerve é s bevallva az előttünk lévő törvényjavaslat általános indoklásából egy átfogó, a feketegazdaság elleni fellépést a jelenleginél jobban biztosító, kibővített eszközrendszert ígérő szabályozórendszer képe vázolódik fel. A tételes rendelkezéseket vizsgálva az onban már most biztos, hogy ez az ígéret nem fog valóra válni. A mintegy negyven paragrafusból álló módosítás többsége ugyanis csak apró változtatást tartalmaz, és csupán néhány az, amely érdemi rendelkezést fogalmaz meg jól és rosszul. A többség csupán te chnikai rendelkezés. Ezt mi is kifejezetten rossz jogalkotási technikának tartjuk; de nevezhetnénk a megtévesztés mesterművének is, mert sokkal többet mutat a valóságnál, és ezzel egy részletes módosítás látszatát kelti. És persze leplezni kívánja azt a té nyt, hogy az adóhatóság eddig sem volt fegyvertelen, csak nem tudott vagy nem mert fellépni azokkal szemben, akik a nagy jövedelmeket a feketegazdaságból zsebre tették. Sokkal könnyebb volt persze, olcsóbb és hatékonyabb, például egy kiegészítő tevékenység et folytató falusi szódással elbánni, mint a széles politikai, gazdasági kapcsolatrendszerrel és ügyvédek hadával rendelkező, dörzsölt adóeltitkolóval. Rossz ez a módosítási technika azért is, mert indokolatlanul nyithat és már nyitott is vitákat olyan kér désekben, amelyekben a módosítási szándék fel sem merült. Persze fontosak lehetnek a technikai módosítások, de nem azok, amelyek ebben a törvénytervezetben találhatók, mert ezek az általános indoklásban beígért érdemi változtatásokat nem fogják szolgálni. Amit viszont annak gondolt az előterjesztő, az máris jó néhány aggályt vet fel. Bővül a nyilatkozattételre kötelezhetők köre. Megjegyzem, hogy a törvényjavaslat indoklása, mely szerint a módosítás az adóhatóság információszerzési lehetőségét bővíti, nem eg észen igaz, mivel a hatályban lévő törvények erre eddig is lehetőséget adtak. Máris vita bontakozott ki - hallottuk - arról, hogy tanúvallomásra kötelezhetőe az, aki egy államigazgatási eljárásnak semmilyen formában nem alanya. Ha igen, akkor meggondoland ó lehetne, hogy az esetek többségében elég lenne az a bizalom, amit a pénzügyminiszter úr meghitelezett az adózó állampolgároknak, esetleg az írásbeli nyilatkozattételre való felkérés is. A törvényjavaslat 13. §ának (3)(4) bekezdésében az APEH lehetősége t kap arra, hogy a nyilvánosság elé tárja egyes, adót nem fizetők adatait. A baj az, hogy az előterjesztő ugyanakkor elfelejtette módosítani a törvénynek az adótitokra vonatkozó 46. §át. A személyazonosság megállapítása egyáltalán nem új eszköz. Ez a jele nlegi szabályok megismétlése apróbb technikai módosítással. A gépjármű, a helyiség átvizsgálása, az előtalált bizonyítékok lefoglalása valóban új paragrafus a törvényben - legalábbis ami a számát illeti, mivel a jelenlegi szabályozás majdnem ezeket a jogos ítványokat tartalmazza. Az új rendelkezés alkalmazásából ismét látjuk, csak viták fognak keletkezni, hiszen amíg most az ellenőrzést az adóhatóság megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja folytatja le az adóalany helyiségében, addig a mostani módosítás sze rint az adóhatóság, az egész APEH jogosult erre? Mit jelent a "más azonosított és ellenőrzött forrás"? Ezt az ellenőrzést is csak az 56. §ban meghatározott módon lehet majd megtenni, munkaidőben, megbízólevéllel - vagy hogyan? A becslés módszere majdnem a jelenlegi szabályok szó szerinti ismétlése, csak átrendezve. Az egyetlen érdemi változás, hogy most pénzügyminiszteri rendelet - és nem a törvény! - tesz közzé jövedelem- és bevételi határokat, amelyek el nem érése esetén, vagy ha ennél kevesebbet vallana k be, az adóalany nyilatkozattételre kötelezhető a személyi és családi felhasználásairól, kiadásairól. Ez sem egészen új szabály. Ha a felhasználáshoz a bevallott jövedelem nem nyújthat fedezetet, akkor az adóhatóság állapítja meg az adóalapot, eddig csak becsülte az adót. Ez a módosítás ebben a formában - mint máris tapasztaljuk - alkotmányossági és illetékességi vitákat fog kiváltani.
