Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP
2131 A szocialista képviselőcsoport már a nyáron lefolytatott előzetes vitájában egyetértett azzal, hogy a jövő évi adópol itika segítse elő a gazdaság - sajnos nem túl nagy mértékű - növekedését, ugyanakkor a fogyasztás még elviselhető korlátozásával ösztönözze a megtakarítások, a felhalmozás arányának növekedését, vagyis az egyensúly javítását. Sajnos szűkíti a mozgásteret a z, hogy a költségvetés adóbevételi igénye jövőre sem mérséklődik érdemlegesen, ezen belül pedig a személyi jövedelemadószükséglet közel 100 milliárd forinttal magasabb, mint az idei. Ha szeretnénk elérni a képviselőcsoport által támogatott egyensúlyi álla potot, akkor vállalnunk kell a nem túl népszerű, sőt kifejezetten népszerűtlen reálbérmérséklést, 24 százalék - a mérték közel sem mindegy, de az erről szóló hírek meglehetősen ellentmondásosak - körüli mértékben. Ezzel párhuzamosan persze követelményként fogalmazta meg a frakció, hogy az adóterhelés belső elosztását úgy kell megváltoztatni, hogy a nullakulcsos sáv megszüntetése mellett se viseljen adót a minimális bérért dolgozó, aki pedig az átlag alatt vagy akörül keres, annak jövedelmi pozíciója lehető ség szerint változatlan maradjon. Ebből pedig nem következhet más, mint hogy a magasabb jövedelműek adóterhelése fog emelkedni. Ez persze kényszerűség, és akadályoz bennünket az ideális személyi jövedelemadótábla megalkotásában. Ugyanakkor a hiány mérsékl ése irányába tett lépéseink és az adóalap eddiginél hatékonyabb kiszélesítésének folyamata belátható időn belül lehetővé teszi számunkra, hogy egy egyenletesebb adóterhelést tudjunk megvalósítani, és ezt ne egy magasabb szinten érjük el. Támogatjuk, hogy a z elismert költségek jobban körülírásra kerültek, és kétes esetekben egyértelmű az adó megfizetésének kényszere. Szintén az adóalapot növeli a magánfogyasztás elszámolásának eddiginél hangsúlyosabb kizárása. (11.40) Ezt a célunkat is szolgálja, hogy a beny újtott tervezet tartalmában egyszerűsödött, összefogottabb, áttekinthetőbb lett. Az adóelkerülés lehetőségének szűkítését szolgálja reményeink szerint az, hogy a bonyolult, szoros hivatkozások helyett az összetartozó rendelkezések összegyűjtésre kerültek. Így reméljük, hogy a szabályokat az adózók könnyebben megértik, és az esetleges adóviták könnyebben tisztázódhatnak, kevesebb állásfoglalásra lesz szükség. A korábbi érdekérvényesítés maradványaként beépült kedvezmények szűkültek. A megmaradók életpályáján is indokolt elgondolkodni, még akkor is, ha mostani megszüntetésük csak feleslegesen nagy feszültség árán lett volna megoldható. Nem kerülte el figyelmünket az sem, hogy az elmúlt évi adóvitákban rendre igényként jelent meg az áttérés a családbarát jövede lemadó modellre. Éppen ezért került sor az előkészítő munkában arra, hogy megvizsgáltuk mind a családi, mind az összevont, úgynevezett splitting jövedelemadózás hatásait, annak adóigazgatási vonzatait, az áttérés következményeit. Az összes körülményt mérle gelve jutottunk arra a következtetésre, hogy nem vállalható a családi vagy s splitting adózás jövő évi bevezetése, mert miközben egyik adózási technika sem valósítja meg az egyenlő közteherviselést, sőt olyanokat is kedvezményez, akik gyereket nem nevelnek , ugyanakkor a gyermeket nevelő egyedülállókat az együttes adózás, például a családi adózáshoz viszonyítva is, hátrányos helyzetben tartaná. Mindezekre tekintettel erősítettük meg a személyi jövedelemadózás rendszerét. Természetesen a családi helyzetek elt éréseit mindenképpen meg kell oldani, de nem az adórendszeren belül. Azon túl, hogy áttekinthető, új szerkezetben került elénk a törvényjavaslat, talán a legnagyobb horderejű változásként értékelhető a legalacsonyabb sáv nulla kulcsának megemelése, és ezze l párhuzamosan az adójóváírási intézménynek a bevezetése. A képviselőcsoportunkban, különösen az adóval mélyebben foglalkozók körében sem váltott ki osztatlan elismerést az adójóváírás bonyolultsága. Azt persze el kell ismerni, hogy a szükségesnél több per emfeltétel fogalmazódott meg részünkről, amit úgy kell szabályozni, hogy annak hatása ne terjedjen túl azon, ami kívánatos, de azt mindenképpen, lehetőleg hibátlanul produkálja.
