Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP
2132 Az elmúlt napokban több, nem kellően megalapozott vélemény, bírálat hangzott e l a most tárgyalandó törvényjavaslattal kapcsolatban. A leggyakoribb felvetés, hogy kettős adórendszer alakul ki és hogy 60 százalékkal kívánjuk adóztatni a nem is túl magas jövedelmeket. Az egyszerű, egyösszegű adójóváírás már ebben az évben is működőképe snek bizonyult, de kiszélesítése a törvényjavaslattól eltérő rendszerben már rosszabb megoldást jelentene. Egyrészt tehát a törvényjavaslat csak egy adótáblát ismer, ami az összevont adóalap adójának meghatározását hivatott segíteni, és ehhez képest a munk áltató, a bér kifizetője által történő adóelőleg megállapítása végezhető el sávosan megállapított kulcsok szerint. Ez teszi lehetővé, hogy az adózók részére egy munkaviszonyból származó jövedelemhez arányosított jóváírás társuljon. A törvény kedvezményként teszi lehetővé, hogy az, akinek csak munkaviszonyból származó bére van - a bérbe értjük a nem rendszeres prémiumot, jutalmat is, de nem értjük bele az osztalékot - és az nem haladja meg a bűvös 960 000 forint összeget, nos, annak az összevont adója megegy ezik a bér előlegszámítására előírt, sávos kulcsokkal kiszámított adóval, ami természetesen lényegesen alacsonyabb, mint az adótábla szerint számított adó. Annak pedig, akinek a béren kívül más, nem bérjellegű jövedelme is van, de még így sem éri el az öss zes jövedelme a 960 000 forintot, az az összes jövedelemhez viszonyított bérarány szerint jogosult jóváírásra. Mi azt gondoljuk - bármily bonyolultnak is tűnik ez az adójóváírási rendszer , hogy az elkövetkező rövid idő alatt nehéz feladat lesz - bár mi s em zárjuk ki ennek lehetőségét , hogy olyan konzisztens adótáblát hozzanak módosító indítványként a Ház elé, amely mindazt az elvárást kielégíti, amit a képviselőcsoport a nyár folyamán támasztott peremfeltételként. Másrészt továbbra is 44 százalék a leg magasabb adókulcs. Aki azt mondja, hogy a magasabb jövedelmek adóztatása 60 százalékkal történik, az két irányból is csúsztat. Egyrészt a 60 százalékos mérték az előlegszámításnál szerepel, ott, ahol az alsó 200 000 forint után nincs felszámítva adó; másré szt ezzel a mértékkel csak a 600 és 960 000 forintos sávban kell kalkulálni úgy, hogy végeredményben az összes adó kevesebb, mint az adótábla szerint kiszámított adó. Mi úgy ítéljük meg, hogyha a módosítások során nem kerül elő alternatív megoldás, az adój óváírás működtetése megoldható lesz a törvényjavaslatban leírt módon is. A viták során gyakran érintettük a szellemi tevékenység és mezőgazdasági kistermelők adókedvezményének problémakörét. A képviselőcsoport számára, annak ellenére, hogy a kedvezmények s zámos kedvezőtlen hatással is járhatnak, kiemelkedően fontos volt, hogy a mezőgazdasági kistermelők kedvezménye továbbra is életben maradjon, és csak a nagyobb mértékű támogatást igénybe vevőknek szükséges kiváltaniuk a vállalkozói igazolványt. Természetes en a mezőgazdasági termelőnek jól végig kell gondolnia azt, hogy milyen jövedelemtulajdonosi forma szerint tevékenykedik; mert nemcsak a kistermelői átalányelszámolás lehet számára kedvező. Szólnom kell mindenképpen a vállalkozók társasági adóból való vis szajelentkezésének kényszeréről, annál is inkább, mert olyan ellenérvet is hallhattunk, hogy ezzel meg kívánjuk szüntetni a vállalkozók korlátozott felelősségét. Holott nem erről van szó. Hiszen attól, hogy valaki egyéni vállalkozóként a társasági adó szer int adózott, még nem jelentette azt, hogy felelőssége korlátozottá vált volna. Véleményünk szerint meglehetősen öszvérmegoldás volt lehetővé tenni az egyéni vállalkozók részére a társasági adózást, miközben bárkinek megvolt és megvan a lehetősége a társasá galapításra - akár egyszemélyesre is , és így kikerülhet az szja hatálya alól; mármint a vállalkozása. Ebben az esetben egyértelműen különválhat vállalkozásának adózása a személyes jövedelmétől. Ezt tekintjük átláthatónak és követhetőnek, ezért támogatju k a visszatérési kötelezettség előírását. A sajtó érdeklődésének homlokterében állt az utóbbi időben az ingatlan és a hozzá fűződő vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóztatása. A törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest lényeges eg yszerűsítést tartalmaz, és mivel, ha nem üzletszerűen folyik ezek értékesítése, többnyire eseti jövedelem adóztatásáról van szó, indokolt az ilyen típusú jövedelmek
