Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SÜMEGHY CSABA, a Fidesz
2116 ennek két oka van: az eg yik az, hogy Magyarországon forint van és nem dollár, a másik pedig, hogy Bokros Lajos felfogása uralkodik a pénzügyekben, így nem valósulhatnak meg ezek a dolgok. A viccet félretéve, valóban elgondolkoztam a társasági adótörvény kapcsán azon, hogy tulajdo nképpen a társasági adótörvénnyel igazán komoly baj nincs. Azonban mint minden adónemnek, van egy adófilozófiája, és ez a filozófia pedig azt tartalmazza, hogy a modern társadalmakban az adó tulajdonképpen a társadalmi újraelosztás alapvető eszköze. Most e nnek az újraelosztásnak a fogalmi jegyeit én nem véltem az adórendszerben felfedezni, annál is inkább - mint említettem , hogy tulajdonképpen nem igazándiból a társasági adóval van bajunk, hanem általában azokkal az adórendszeren túli elvonásokkal, amelye k ma a magyar vállalkozásokat sújtják. Szeretném elmondani, hogy teszem ezt a kijelentésemet akkor is, ha Magyarországon a GDPhez viszonyított adóelvonás lényegesen meghaladja a nemzetközi átlagot, és Európában is élvonalbeli szinten van. (10.30) Ennek el lenére vallom, hogy az adórendszer néhány korrekcióján és hibáinak kijavításán túlmenően elsősorban az egyéb elvonási rendszereket kell fölülvizsgálni és korrigálni s a vállalkozók számára lehetőséget kell adni arra, hogy tulajdonképpen azt a fejlődést tud ják elérni, ami tegnap itt a költségvetési vita során elhangzott. Én úgy gondolom, hogy a másik oldalról is teljesen alátámasztott és világos ez a dolog, ugyanis az elvonások nagy mértékével szemben egy kiépületlen bankrendszer, egy tőkehiány, Magyarország ot jellemző tőkehiány áll fenn, egy hitelhez hozzájutás veszélyes hiánya áll fenn, egy infrastrukturális elmaradás, tehát ezek együttesen okoznak olyan vállalkozói környezetet, amelyben az adó, az elvonás és a másik oldalról jelentkező hiányok együttesen e redményezik azt a hatást, amiben a magyar gazdaság ma van, és amiben a '96. évben is lesz. Én úgy gondolom, hogy ezek az együttes hatások és az adórendszer együttesen azt eredményezik, hogy akár tagadjuk ezt a kérdést, akár nem tagadjuk, ezek az intézkedés ek egyértelműen a feketegazdaság felé visznek, és hiába próbálunk meg a feketegazdasággal szemben komolyabb fellépést, ezek az intézkedések pontosan az ellenkezőjét érik el. Én azt hiszem, hogy többször elhangzott ebben a Házban: valahol azzal, hogy az adó nemeket rendszeresen emeljük, tulajdonképpen a vélt és tervezett adóbevételeken kívül nem tudunk semmit elérni, és amíg a magyar pénzügyi kormányzat nem gondolkozik el azon, hogy ösztönző adórendszereket kell ebben az országban alkalmazni - amit több profe sszorunk, közgazdasági professzorunk is megerősített épp az elmúlt időszakban , tehát olyan adórendszereket, amelyeknél a vállalkozónak még megéri, és becsületbeli kötelessége, hogy befizessen, addig igazán komoly haladásról nem fogunk tudni beszélni. Elg ondolkodtató dolog az is szerintem a társasági adó megítélésénél, hogy akkor, amikor igazán középtávú gazdaságpolitikai program nem létezik Magyarországon, nem kellenee egy olyan középtávú adóstratégiát napvilágra hozni, amely kétségtelenné és világossá t enné a Magyarországon dolgozó külföldi és belföldi vállalkozóknak egyaránt, hogy milyen adónemekre, milyen adóelvonásokra számíthatnak a jövőben. Teszem ezt a megjegyzésemet olyan tapasztalatokból, amelyeket külföldiekkel való tárgyalás során szereztem, ak ik ezt többszörösen hiányolva vetik föl, hogy a bizonytalan magyar adórendszer és az elvonások miatt a tőkebefektetésük bizonytalanságát látják. De azért mégis nézzük meg, hogy elsősorban a magyar vállalkozói kört érinti hátrányosan ez a téma, hisz azért d öntő részben Magyarországon a GDPt, a nemzeti jövedelmet a magyar vállalkozók állítják elő. Szeretném azt erősíteni, amit előttem már néhány hozzászóló elmondott. Én úgy gondolom, hogyha valamire igaz, akkor az adórendszerre is igaz, hogy nem lehet csak m akroközgazdasági szinten megállapítani, és vegytiszta makrogazdasági közgazdasági laboratóriumból kihozni. Én úgy
