Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SÜMEGHY CSABA, a Fidesz
2115 megtehetőe. Ez a szabály is inkább az alapelvek közé lenne illeszthető, utalva arra, hogy ha ettől az adóalany eltér, akkor az adóhivatal az adó utólagos megállapításáná l ennek megfelelően jár el. A beruházásösztönzés: alapvetően megállapítható, hogy elég csekély mértékű. Egy helyen 12 százalékról 18 százalékra nő a költségként elszámolt kamat százalékában az adókedvezmény, a gazdaságfejlesztő pályázati rendszerben jóváha gyott fejlesztéseket finanszírozó hitel esetén. A "gazdaságfejlesztő" szó a korábbi "exportfejlesztő" szó helyébe lépett - így vélhetően most is ezt a célt szolgálja. Ha ez igaz, akkor itt felvethető, hogy indokolte Magyarországon ma a nyitott, szabadpiac mellett az export értékesítéséhez adott hitelt adókedvezménnyel preferálni, és nem tenni ezt a belföldi értékesítés esetén is. A kiemelt térség mellett a jövőben a vállalkozási övezetben működő adóalany is igénybe veheti az ott üzembe helyezett és ott üze meltetett gép és épület értéke 6 százalékának megfelelő adókedvezményt. Új az 50 százalékos adókedvezmény a legalább 1 milliárd forint értékű beruházás és az exportárbevételnövelés esetén, továbbá új a kiemelt térségben és a vállalkozási övezetben járó ad ókedvezmény az exportárbevétel növelése, illetve a kereskedelmi szálláshelylétesítést szolgáló beruházás esetén. Megjegyezhető, hogy az 50 százalékos adókedvezmény peremfeltételei igenigen magas követelményt támasztanak. És ennek vélhetően csak az igen n agy cégek tudnak majd eleget tenni - itt követelmény, ugye, az 1 milliárd forintos beruházás , és az exportárbevételt is évenként 600 millió forinttal szintén csak ők tudják majd növelni. Kérdés persze, hogy a 600 millió forint exportnövekedés követelmény ébe beszámíte a forint mindenkori leértékelése? Felvethető továbbá az is, hogy indokolte a tervezet 12. §ának (3) bekezdése, hiszen ez igenigen kicsivé teszi az adókedvezményt az előbbieken túlmenően is. Ez így aránytalan, hiszen ha a kedvezmény feltét ele például a (2) bekezdés a) pontjában az exportárbevétel megelőző évhez viszonyított 1 százalékos növelése - és ez a vállalkozás teljes árbevétele , akkor nem tűnik helyesnek, hogy az adókedvezmény csak a vállalkozás kiemelt térségből, illetve a vállalk ozói övezetből származó árbevétele és az összes árbevétele arányában számított összeg. Helyesebb lenne az a) alpontban, illetve az a)b) pontban is csak az ott említett térségekből származó exportárbevételnövelés követelményéről szólni. Nem tartalmazza a törvény, de felvethető a kiegészítő adó alóli mentesség, ha az osztalék nem kerül felhasználásra, hanem továbbra is vállalkozásban marad. Ez kétségkívül nem könnyen megoldható kérdés, de összhangban állna a kiegészítő adó céljával, amely szerint azt csak a kkor kell megfizetni, ha az osztalék végleges fogyasztásra kikerül a vállalkozási körből. Összességben megállapítható: a törvény rövidíthető és így emészthetőbb lehet; a mentességek, kedvezmények véleményünk szerint bővíthetők. És ezt különösen az indokolj a, hogy gyakorlatilag a makrogazdasági környezetünk, a nemzetközi környezet egy erősen húzó helyzetben van, a magyar gazdaság is ezt érzi, és ezt - úgy gondolom - megfelelően kellene a társasági adó mértékeinél leképezni. Több ponton kodifikációs pontosítá sra szorul a módosítás, és ezt mindenképpen ki kell küszöbölni. A részletes vitában módosító javaslatainkkal megkíséreljük a társasági adó méltányosabbá tételét, hogy erősítsük az elvárható jogkövetést a gazdálkodó szervezetek részéről. Köszönöm a figyelmü ket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Sümeghy Csaba képviselő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt vezérszónokának. DR. SÜMEGHY CSABA , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Há z! A napokban olvasom, hogy Clinton elnök a kockázatitőkebefektetéseket egy dollárra három dollárral támogatja, és - elnézést a paradox hasonlatért - eszembe jutott, hogy ez Magyarországon miért nem történhet meg. Én úgy gondolom,