Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
2074 A pénzügyi szabályozás jelentőségét jól mutatja, hogy az 1993. évi gimnáziumi normatív támogatás emelése következtében lényegesen megnőtt a gimnáziumi oktatás helyi támogatottsága és jórészt a pénzügyi szabályozásnak köszönhetően a tanulók - mint már említettem - több mint 50 sz ázaléka érettségizett az elmúlt években. Nagy hiba lenne, ha ez megfordulna. Az egyházi oktatási intézmények a humán szolgáltatások normatív támogatása jogcímén kapnak hozzájárulást. A szereplő összeg első pillantásra magas, az egyházi közoktatási intézmén yeket a kollégiumi normatíva megszűnése és a gimnáziumok alacsony szintű támogatása viszont jelentősen sújtja. A részletes vitáig ki fogjuk számítani, hogy a látszólagos növekedés valójában mekkora csökkenést fog jelenteni, és ehhez természetesen módosító javaslatokat is be fogunk nyújtani. Az MKM fejezetében a közoktatási és szakmai programok támogatására 1 milliárd 379,4 millió forintot különítettek el. Az összeg jelentős, az indoklásban megjelölt célok valóban fontosak. A pénzösszeget azonban teljesen kö zpontosították. A pályáztatásra vonatkozó utalásban nincs indoklás. Ugyanazok a szakemberek, akik korábban ellenzékben minden fejlesztési összeget pályáztatni akartak, most kormányzati pozícióból mindent maguk akarnak szétosztani. Ezzel az óriási fejleszté si összeggel a szakmai irányítás ismét egy szűk elit kezébe került, gyakorló pedagógusok pedig ismét a pálya szélére szorultak. Feltétlenül szólnunk kell a zánkai üdülőcentrum átalakításának kérdéséről is. Az MKM legutóbbi előterjesztése vagyon kimentését irányozta elő, a közhasznú társaságba a tényleges érték legfeljebb 25 százalékát akarták bevinni, ehhez a vagyonkimentéshez ad további lehetőséget a tervezett 84 millió forint. Tudomásom szerint az ifjúsági szervezetek szinte teljesen egyhangúlag elvetetté k az átalakítás tervét. A tervezet tartalmazza az MKM bérlistáját is. Megállapítható, hogy amíg az MKM a pedagógusoknak egyáltalán nem tud kiharcolni béremelést - az természetes, hogy nem tud kiharcolni, de a 8 500 forintos alapnormatívával számol , addig saját maguknak mintegy 50 százalékos béremelést határoztak meg. Emellett a centralizált pénzek pályáztatás nélküli elosztására saját zártkörű elitükön belül kerül sor. Néhány szót engedjenek meg a felsőoktatásról. Tudjuk, hogy a felsőoktatás fejlesztéséne k óriási szerepe lenne és óriási szerepe van az országok életében. Ezért tartottuk fontosnak az anyagi háttér valóban valóságorientált, ugyanakkor a távlati fejlesztést is elérhető közelségbe hozó felsőoktatási fejlesztési törvény kimunkálását. A kormány i ndító programjában is hasonlóan gondolkodott e kérdésről. Később azután erről letett, és végül is egy határozattervezet került a parlament elé, majd elfogadásra. A határozat - amely lényegesen alacsonyabb szintű jogszabály - ugyancsak fontosnak tartja a no rmatív finanszírozás bevezetését. Ugyanakkor a normatív finanszírozás bevezetését egyszerűen nem látjuk ebben a tervezetben. A felsőoktatással kapcsolatban talán még néhány apróságot megemlítenék. Mit jelent a költségvetési javaslat számadatait tekintve? A z oktatói létszám leépítéséből van 4,1 milliárd forint megtakarítás. Van 1996tól egy tandíjbevétel és van az OTKA és a FEFA beolvasztása a központi költségvetésbe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormányzat további centralizálást végez. Természetese n el kell mondjam, hogy a KDNP a felsőoktatás összefüggéseiben soha nem zárkózott el a racionális változtatásoktól, de a művelődési tárca és a pénzügyi kormányzat szakszerűtlenségéből fakadóan az egész oktatás, közoktatás és felsőoktatás problémáját egyetl en mutatóra akarja kivetíteni, az oktatóhallgató arányra, holott a hatékonyság és a gazdaságosság is egészen más kérdést jelent a közoktatásban, az oktatásban. Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az elmaradt hatásvizsgálatokról. Felszólalásai mban sokszor hiányoltam azokat a hatásvizsgálatokat, amelyeket most sem kaptunk meg. Ezeket a kormány mindig elfelejti, valószínűleg nem véletlenül, mert így szembesülne leginkább a valósággal, hibás tevékenysége következményeivel. Ellentétben a korábbiakk al, ahol
