Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
2073 hiányzik a társadalmi hatá sokat elemző hatásvizsgálat. Az úgynevezett 3/A mellékletből, amelyről délelőtt hallottunk, időközben délután az asztalomon találtam egy példányt - feltételezem, hogy a Művelődési Minisztériumból kaptuk. Időközben nekem is sikerült egy másikat megszereznem - de a kettő nem azonos. Azt csak feltételezem, hogy a pénzügyminiszter úr által a hét végére ígért változat egy harmadik alternatíva lesz. Ennyit a kormány megalapozott törvényelőkészítő munkájáról. Konkrét kifogásainkat először a közoktatással kapcsola tosan szeretném elmondani. (Az elnöki széket dr. Salamon László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A tervezet szerint 1996tól új finanszírozási szabályozás várható. Hogy ez hogyan működik majd, azt talán még a kormány sem tudja - esetleg a Pénzügymin isztérium. Annyit azért sejteni lehet, hogy létszámnormákat határoz meg: az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszám és nem önmagában a tanulólétszám határozza meg a költségvetési támogatás mértékét. Várható viszont, hogy a közalkalmazotti törvény ennek alapj án lényegében érvényét veszti az új szabályozás hatására, mivel a létszámnormákat és a közalkalmazotti törvényt együttesen csak az úgynevezett központi bérfinanszírozással lehet működtetni. Szeretném figyelmébe ajánlani a tisztelt kormánynak az előző oktat ási törvényben elhatározott célokat. Csak nehogy ezt rosszabbul előhozzák a későbbiek folyamán, mint valami újdonságot! Ebből a költségvetési törvényből is sejteni lehet, hogy a közoktatásban leépítések várhatók. Más kormányzati megnyilvánulások - például a közoktatásátvilágítás kérdésköre vagy az óraszámemelésekre vonatkozó megnyilatkozások - ezt egyértelművé tették. Mi feltételezzük, hogy ez mintegy 20 ezer pedagógus elbocsátását fogja jelenteni. Természetesen - mint ez délelőtt is elhangzott - a kormány zat nem tervez direkt beavatkozást, majd az önkormányzatokat fogja kényszeríteni arra, hogy ezt a pedagóguslétszámot elbocsássák. Valóban igaz a tervezet szerint, hogy a közoktatás normatív támogatása jelentősen emelkedik. Az a támogatás, amelyet az önkorm ányzatok számára biztosítanak, a tervezetben valóban jelentős emelkedést mutat. A valóságban viszont az önkormányzati támogatások mértéke csökken - ha összességében megnézzük a tervezetet , részben az önkormányzatok támogatásának csökkentése miatt és külö nösen az infláció mértéke miatt. Az önkormányzatok ellehetetlenülő helyzete miatt az oktatás lesz az egyik vesztes. Különösen romlani fog ez a gimnáziumokat fenntartó önkormányzatok esetében. Súlyos szakmai hibának tartjuk, hogy amíg az alsóbb évfolyamokon a normatíva 66 ezer forint, a 11., 12. évfolyamokon a gimnáziumokban a tervezet szerint 55 800 forint. Félő, hogy tömegesen fognak ma még meglévő gimnáziumok valamilyen szakközépiskolává átalakulni, hogy a költségvetési támogatást megszerezzék. (18.50) Be igazolódott az a félelmünk, sejtésünk - vagy a kormánypártok oldaláról talán vádnak is lehetne nevezni , amit a NATvitában sokszor hangoztattunk, hogy az állam hosszú távon csak a tizedik évfolyam végéig kíván megfelelő támogatást biztosítani. Bízom benn e, hogy nem az első lépés ez, hiszen a kormányprogramban, a minisztériumi megnyilatkozásokban is többször elhangzott és egyértelművé vált, hogy az érettségit adó középiskolai oktatás kiterjesztését és szélesítését tervezik. Ez a folyamat az előző években j elentősen megindult, kár lenne ezt a folyamatot lefékezni, hiszen a jelenlegi helyzetben ez 5455 százalék. Úgy tudom, hogy a kormányzat ezt 7080 százalékra kívánja felemelni, ami a KDNP véleménye szerint is kívánatos lenne. A tervezetből megállapítható m ég egy nagyon fontos dolog. Többször kifogásoltam személy szerint is, hogy az MKM nem képes a tárca érdekeit és az általa irányított terület érdekeit képviselni, de most a tervezet alapján úgy érzem, hogy az oktatáspolitika koncepciójának irányítását is va lójában átvette a Pénzügyminisztérium. A jelenlegi vezetés célja viszont nem az, hogy az európai normáknak megfelelően egyre többen szerezzenek felsőfokú képesítést, hanem az, hogy bevezessenek egy alsó szintű középfokú végzettséget adó érettségit - gondol junk a NATvitákra, de ebbe most az idő rövidsége miatt nem tudok belemenni , amelyhez kapcsolódóan egyúttal szakképesítést is kapnak a fiatalok, a felsőoktatás fejlesztése pedig nem úgy fog megvalósulni, ahogy ez kívánatos lenne.
