Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - Bogárdi Zoltán (MDF) - a pénzügyminiszterhez - "Tervezi-e a Pénzügyminisztérium ingatlanadó kivetését a termőföldre is?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2049 amennyiben kiderülne, hogy az üléslevezető elfogult, akkor az alkalmatlanná tenné őt az ülés levezetésére. Ezért azt gondolom, nem mehetünk el amellett, hogy bármely képviselőtársunk egy ügyrendi indítványában ilyennel vádolja a mindenkori ülés levezető elnökét. Való igaz, hogy a személyes megtámadtatás elbírálása nem egyszerű dol og. Azt szeretném indítványozni, hogy az ügyrendi bizottság próbáljon meg valami állásfoglalást kiadni annak érdekében, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amikor valaki hivatkozik egy képviselőtársunkra; most egy szabaddemokrata képviselőtársunk, aki ne m frakcióvezető, szólaltattatott meg, nem megtámadás címén, csak pusztán idézték őt, azért, mert az ügyben valami kapcsán meg akarták világítani a helyzetet. Egy másik képviselőtársat szintén idéztek, szerintem szintén nem személyes megtámadtatás címén, ha nem pusztán azért, mert abban az ügyben szólalt fel az SZDSZ frakcióvezetője, hogy rávilágítson egy ügyre, amiben nem tudta megkerülni az adott képviselőtársunkat. Ha valakit név szerint idéznek, az nem személyes megtámadtatás. De nagyon fontos lenne tiszt ázni azt, hogy mit tekintünk személyes megtámadtatásnak vagy személyes megszólíttatásnak, mert ha nem sikerül tisztázni azt a helyzetet, hogy időnként vád éri az üléslevezetőt - mondom, pro és kontra , mindegyik üléslevezetőt érte már ilyen vád, hogy nem pártatlanul vezetik az ülést - pont személyes megtámadtatás ügyében van a legtöbb ilyen vád , akkor ez nagyon komoly hátrányokat jelent mindenki számára. Azt gondolom, a levezető elnökök tekintélye és a tekintélyük védelme is megköveteli ezt, ezért - még egyszer - a következő indítványt teszem: ennek az ügynek a tanulságai kapcsán a házbizottság foglaljon állást annak elbírálására, hogy ha valamely képviselőtársunk neve elhangzik az ülésteremben valamilyen hozzászólás kapcsán, az milyen kontextusban tekint hető személyes megtámadtatásnak, és mely esetekben lehet nagy vonalakban kijelölni azokat a feltételeket, amikor meg kell neki adni a szót. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Magam is javaslom, hogy az alkotmányügyi bizottság vizsgálja meg ezt a kérdést, és foglaljon állást e kérdéskörben. Megadom a szót Toller Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőhelyettesének. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy tűnik, mindenkinek elég rövid a memóriája, mert az alkotmányügyi bizottság nem olyan régen, egy héttel ezelőtt juttatta el minden frakcióhoz azt a kérelmét, vagy azt a javaslatát, hogy nevezzék meg azokat a képviselőket, akiket az alkotmányügyi bizottság albizottságába jelölnének . Ez az albizottság a Házszabály felülvizsgálatával foglalkozik majd, másfél évvel ezelőtti vállalásunk szellemében. Mindebből következik, hogy úgy ítélem meg, ezeket az ügyrendi javaslatokat ennek az albizottságnak kell majd eljuttatni, és rövid úton és z áros határidőn belül az egész Ház együtt tudja ezeket a problémákat kezelni, teljesen természetes, ha tisztességesek maradnak a szándékok. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Sepsey Tamás képv iselő urat, hogy fenntartjae még kérését egy újabb ügyrendi indítvány előterjesztésére. (Dr. Sepsey Tamás: Igen.) Igen. Megadom a szót Sepsey képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Ügyrendi javaslat om az, hogy az elnök asszony adja ki az alkotmányügyi bizottságnak, hogy értelmezze a Házszabály 15. §ának (3) bekezdését, mely szerint "az interpelláció és a kérdés tárgyalására hetente legalább 90 percet kell biztosítani".
