Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1970 lehetőség. Ezt a közoktatási törvényben kell minél hamarabb megjeleníteni úgy, hogy a teljesítménykövetelmények egyértelműek és világosak legyenek. Felmerülhet az a kérdés, hogy miért a pedagógusálláshelyeket tekinti számítási alapnak a teljesítményköv etelményeket majd jobban érvényesíteni kívánó finanszírozás. Meggyőződésem szerint azért, mert az eddigi, pusztán gyermeklétszámra épülő feladatméréssel szemben ez a szisztéma egyértelműbben kényszeríti ki a már egyébként eddig is szükséges oktatásszervezé si, ésszerűsítési intézkedéseket. A teljesítményarányos finanszírozás keretében szükség és lehetőség is van a kistelepülések feladatellátásának segítésére, normatív paraméterekben megjelenő differenciálásra. Mindemellett azonban erőteljesen ösztönözni kívá njuk - külön támogatással is - az intézményfenntartó társulások létrejöttét. A költségvetési törvényjavaslatban a kormány a területfejlesztés szempontjait is erősíteni kívánja. A területfejlesztés bővülő eszközrendszerébe illeszkedik az önkormányzati szabá lyozásbeli törekvés, amely a területi kiegyenlítésre irányul. Javaslatunk szerint új, 5 milliárd forintos fejlesztési támogatás segíti a legrosszabb helyzetű települések önkormányzatainak termelő infrastrukturális fejlesztését, lehetővé téve, hogy ezek az önkormányzatok aktívabb részt vállaljanak a helyi gazdaság megerősítésében, a foglalkoztatási gondok mérséklésében. A területfejlesztést szolgáló eszközök egy része - az Európai Unió gyakorlatához hasonlóan - úgynevezett megyei fejlesztési tanácsok közremű ködésével, decentralizált döntési rendszerben kerül felhasználásra, módot adva az eltérő területi sajátosságok fokozottabb és helyi figyelembevételére. A kormány a helyi önkormányzatok fejlesztéseit a '95. évihez képest növekvő összegű címzett- és céltámog atási előirányzattal támogatja. Említésre méltó az is, hogy a fejkvótaként elosztandó személyi jövedelemadóból a jogszabályban ide sorolt települések - infrastrukturális elmaradottságaik felszámolása érdekében - kétszeres összeget kapnak. Itt említem meg, hogy a területfejlesztés szempontjai a költségvetési törvényjavaslat más javasolt intézkedéseiben is megjelennek. Példának okáért többek között a leszakadó térségekben a szerkezetátalakítás gyorsítását, a térségek versenyhátrányainak kiegyenlítését, ezen b elül is a beruházások ösztönzését a válságtérségekben és a vállalkozási övezetekben a beruházásokat új térségi adókedvezmények segítik, amelyek költségvetési kihatása mintegy 2,6 milliárd forintra tehető. Tisztelt Képviselők! Szólnom kell még az önkormányz ati szabályozás néhány további lényeges eleméről is. Az egyik legvitatottabb kérdés a személyi jövedelemadó átengedése, valamint ezen belül a helyben maradó rész mértéke. A modellszámítások egyértelműen azt jelezték, hogy a feladatellátás általános garantá lása érdekében szükség van a személyi jövedelemadó helyben maradó mértékének csökkentésére. A kormány ezért úgy döntött, hogy e mértéket fokozatosan leszállítja 20 százalékra. Ennek első állomásaként a '96. évben 25 százalékos mértéket javasolunk. A kormán y egyidejűleg arról is döntött, hogy a személyi jövedelemadó átengedésének mértéke '98ig érje el a 40 százalékot, amit a törvényjavaslat a '96. évre 36 százalékban állapít meg. A kormány elérkezettnek látja az időt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatásának átalakítására, az úgynevezett forráskiegészítő támogatás megszüntetésére. A jelenlegi rendszer nem ösztönzi az önkormányzatok egy részét a racionális gazdálkodás népszerűtlen lépéseinek megtételére, a forráshiányok o kainak felszámolására. Az átalakításra azért is most nyílik meg a lehetőség, mert a szabályozásban nagyobb szerepet kap a területi kiegyenlítés, és növekszik a feladatokhoz közvetlenebbül kapcsolódó normatív hozzájárulások súlya, különösen a közoktatás tek intetében. Továbbra is fennmarad a vis maiortámogatás a rendkívüli és váratlan helyzetek kezelésére, valamint a saját hibájukból fizetésképtelen önkormányzatok adósságrendezési eljárásához kapcsolt visszterhes kamattámogatás.
