Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1968 mintegy 700 millió forint fordítható. A felsőoktatási integrációt 1,3 milliárd fo rint szolgálja. Ez az összeg használható fel a sok karú egyetemek és városi főiskolák kialakítására, valamint a hozzájuk kapcsolódó egységes gazdálkodó szervezetek létrehozására. Az év végéig megszűnő Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap a művelődés i tárca költségvetésébe integrálódik és 900 milliárd forint támogatási összeggel a felsőoktatási fejlesztési alprogramokat fogja finanszírozni. A felsőoktatási beruházásokra '96. évben 6 milliárd forint jut, amelyből 3 milliárd a lágymányosi egyetem fejles ztési programjának jövő évi ütemét finanszírozza. A felsőoktatási fejlesztéseket részben az alaptandíjból befolyó összeg fedezi. Ebből a központi költségvetés 2,6 milliárd forint bevételt tervez figyelemmel arra, hogy nő a felsőoktatási hallgatólétszám, az alaptandíj kétezer forintos havi összege pedig az egyetemi diákság képviselőivel kötött megállapodásnak megfelelően a '96os tanévben nem változik. A közoktatás finanszírozásában meghatározó az önkormányzatok szerepe, hiszen az intézmények döntő hányada t artozik irányításuk alá. Az önkormányzatok közoktatási feladataihoz nyújtott növekvő összegű normatív állami hozzájáruláson és a központosított támogatáson túlmenően a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1,4 milliárd forinttal támogatja a közoktatási fe ladatok és szakmai programok megvalósítását. Ennek az összegnek nagyobbik hányada a nemzeti alaptantervre alapozott alternatív tantervek, pedagógiai programok, tankönyvek és taneszközök kidolgozását és elterjesztését segíti. A kutatás és műszaki fejlesztés a gazdaságfejlesztés két azon összetevője, ami nem rövid távon fejti ki hatását, és aminek megalapozása jelentős költségvetési ráfordítást igényel. Éppen ezért a korábbi időszak gyakorlatától eltérően ezen területeket a kormány igyekszik kiemelten kezelni . Ezen kijelentésem bizonyos mértékig közhelynek tűnhet, de az elmúlt egy év alatt hozott intézkedések sora ezt a megállapítást csak megerősítheti. A kutatás és a műszaki fejlesztés finanszírozása többcsatornás jellegű marad '96ban is. Ez azt jelenti, hog y az intézmények finanszírozásáról közvetlenül a központi költségvetés, továbbá a vállalkozások gondoskodnak. A jövő évi költségvetési támogatási előirányzat - a működési és felhalmozási forrásokat is figyelembe véve - 9,3 milliá rd forint, ami a kiadások 60 százalékát fedezi. A támogatás növekménye a '95. évi pótköltségvetéshez képest 18,7 százalék. A növekedés dinamikája nagymértékben összefügg az akadémiánál és más k+f területen tervezett beruházási és felújítási többletekkel, a z akadémikusok és az akadémia doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíja ez évi emelésének kihatásával is. A kutatásfejlesztés finanszírozásában közreműködő két elkülönített állami pénzalap, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap és az OTKA, 199 6. évtől fejezeti kezelésű előirányzatcsoportként funkcionál. Az alapokkal együtt a k+f teljes költségvetési támogatásának összege 14,7 milliárd forint, ami az előző évhez képest 27,5 százalékkal több. Az államháztartás reformjában kezdeményezett új szabá lyozás megvalósításával az alapprogramok rendelkezésére álló támogatások a jelenlegivel hasonló elvek szerint kerülhetnek felhasználásra. Tisztelt Ház! A kulturális intézmények és feladatok finanszírozása is változatlanul többcsatornás rendszerben történik . A rendkívül szerteágazó rendszert állami, alapítványi, egyházi, önkormányzati és magánintézmények testesítik meg. Az állami szerepvállalás a nemzeti kulturális, művészeti intézmények fenntartásában, fejlesztésében és több, országos jelentőségű feladat kö zponti támogatásában jelentkezik. Ez utóbbira a jövő évben 560 millió forint áll rendelkezésre. Az állami mecenatúra fő eszköze a bővülő forrásokkal rendelkező Nemzeti Kulturális Alap, amelynek pályázatos támogatási rendszerében többlet pénzeszközökhöz jut nak az önkormányzatok és a civil szféra által fenntartott intézmények és feladatok is. A kulturális intézményeken belül is megkülönböztetett szerepe van a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak és a Duna Televíziónak is. A rádiózásról és televíziózásról sz óló törvénytervezet elfogadása esetén a Magyar Rádió és Magyar Televízió kikerül az állami költségvetési intézmények köréből. A jelenlegi költségvetési törvényjavaslatban a Magyar Rádió támogatása szinten marad, a Magyar Televízió viszont csökken az ez évi pótköltségvetésben
