Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1967 kép visel. E támogatások struktúráján belül a piaci, illetve a piacra jutási támogatás a termelési költségeket csökkentő támogatások irányába tolódik el. A fogyasztói árkiegészítés 1996. évi előirányzata az előző évihez képest 30 százalékkal, a '95. évi várhat ó 32 milliárd forintról 41 milliárd forint fölé nő. A növekedés oka a prognosztizált hatósági árváltozások mellett az árkiegészítés általános forgalmi adóalappá válása. Az árkiegészítés emelkedéséből 4,3 milliárd forint az áfatörvény javasolt módosításából adódik, amely szerint a fogyasztói árkiegészítés 1996. január 1jétől áfaadóalapot képez. E költségvetési szempontból nullszaldós módosítás az intézkedés fogyasztói áremelő hatását küszöböli ki. A fogyasztói árkiegészítés évek óta tartó növekedési üteméne k mérséklése céljából vált szükségessé egyes utazási kedvezmények, illetve a hozzájuk kapcsolódó támogatási kulcsok mérséklése, melynek éves kihatásaként 1,11,2 milliárd forint kiadásmegtakarítás várható. A lakásépítés mennyiségének mintegy húsz éve tartó folyamatos csökkenését felváltó növekedés várhatóan a '96. évben is folytatódni fog. Ezt vetíti előre a kiadott építési engedélyek számának példátlan arányú, mintegy 80 százalékos bővítése ebben az évben. Ez a lakásépítést preferáló új támogatási rendszer nek, a lakásépítési támogatás összegének mintegy háromszorosára történt emelésének köszönhető. Az építési kedvet, a kedvezmény igénybevételét a rászorultsági elv irányába történő módosítás a kedvezőtlenebb szociális helyzetű településeken nem töri meg. Ez a tendencia megfelel a most alakuló lakáskoncepció elveinek is, pontosabban annak a célnak, hogy lakáshelyzetük megoldásához, legalább a társadalmilag elfogadott legszerényebb szinten, azoknak kell állami támogatást nyújtani, akik - s ezek főleg a többgyer mekes családok - a lakásépítésre, lakásvásárlásra saját erejükből egyébként nem lennének képesek. A központi költségvetési szervek körében az egyes ágazatok és területek egyenletes és jelentős ütemű fejlesztését a költségvetési források nem teszik lehetővé . (10.20) A központi intézmények támogatási előirányzata kereken 400 milliárd forint, ami a '95. évi várhatónál csak 5,2 százalékkal több. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben igenis reálértékcsökkenésre kell számítani. Tudni kell azonban, hogy a jelenlegi intézményhálózatot a mai létszámmal, ezzel a széles körű állami feladatvállalással nem lehet hatékonyan és színvonalasan működtetni. A feladatok átalakítására, az intézményhálózat korszerűsítésére eddig csak kezdeti lépések történtek. Előrelépés csak az i ntézményhálózat korszerűsítésével, takarékos feladatmegoldással, a működés hatékonyságának javításával alapozható meg. A gazdasági növekedés megindításának fontos feltétele az állampolgárok képzettségi és műveltségi szintjének emelése. Ezért az oktatás, ez en belül a felsőoktatás költségvetési helyzetének alakulása megkülönböztetett figyelemben részesül. A felsőoktatással szemben a társadalomnak sokkal nagyobb elvárásai vannak, mintsem azt a költségvetési támogatás növekedése kifejezhetné. A munka hatékonysá gának növelése, a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználása, a személyi és dologi előirányzatokkal való takarékosság egyaránt hozzájárulhat a követelmények teljesítéséhez. A felsőoktatásban 1996tól alkalmazott új normatív finanszírozási rendszer a pén zeszközöket egyértelműen a meghatározott feladatokhoz és a teljesítményekhez rendeli, az intézményeket így orientálja a képzési struktúra korszerűsítésére, az intézményhálózat ésszerűsítésére. A felsőoktatás költségvetési támogatása a működési és felhalmoz ási többletekkel együtt 7 milliárd forinttal, több mint 12 százalékkal nő az '95. évi pótköltségvetéshez képest. Az intézményeknek jövőre a feladatokkal arányosan lecsökkentett oktató- és egyéb létszámmal kell működniük. '96. évben központilag vezényelt lé tszámleépítést eredményező személyi juttatáscsökkentésre nem kerül sor, ami nem zárja ki azt, hogy az intézmények saját maguk kezdeményezzék az ésszerű létszámarányok kialakítását a lehetséges béremelések forrásainak megteremtéséhez. A felsőoktatásban a na ppali tagozatos hallgatók száma 35 ezerrel nő, akiknek a pénzbeli juttatása 2,3 milliárd forintot tesz ki. A hallgatói létszám emelésével összefüggő képzési többletkiadásokra
