Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 6 (121. szám) - Megemlékezés Jichák Rabin izraeli miniszterelnök haláláról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
1899 nem mi mondjuk, hanem az ottani magyar pártok vezetői mondják egyöntetűen, teljesen egybehangzóan. Ez a tény már nemcsak a két ország közötti viszonyban, hanem az európai politikában is jelentkezik, az Európa Tanács és más szervezetek egyre intenzí vebben foglalkoznak ezzel a kérdéssel. (13.30) De hasonló a helyzet Romániával is, ahol félresikerültek a még oly alacsony szintre leszállított alapszerződési alkudozások is. Romániában is romlik a magyarság helyzete, ez is ismert Európa előtt, és ez nem ö regbíti a magyar kormány hírnevét, nem növeli Magyarország hírnevét a világban, hogy olyan kérdésekben, amelyekben sikereket véltünk elérni alapszerződések aláírásával, azokban is fiaskót vallottunk. Köszönöm. (Taps az MDF padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi M ária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Pető Iván frakcióvezető úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A napirend előtti felszólalások ezen körében nem vált világossá, hogy különválike esetleg az ország politikai megítélése és az ország gazdasági megítélése. A felszólalások egy részében keveredett ez a két szempont. De abban ez a két szempont közös, hogy éppen ellenzéki képviselőtársaim képviselik azt az álláspontot a parlamenti vitákban és általában, ami éppen szembemegy a nemzetközi közvélemény megítélésével. Ha az alapszerződésekről mint politikai kérdésről beszélünk - függetlenül attól, hogy a kormánypártoknak vagy az ellenzéki pártoknak vane igazuk - vitathatatlan tény, hogy Magyaro rszág megítélése szempontjából fontos országok épp az alapszerződések mellett állnak ki és ez ügyben fejtik ki támogató véleményüket a magyar kormánypártok, a kormány álláspontjával kapcsolatban. Ami a gazdasági kérdéseket illeti, a magyar megítélést megha tározó alapkérdésekben éppen a kormánypártok álláspontját támogatják azok az alapvető fórumok, azok a Magyarország számára fontos országok, amelyeknek a véleménye tükröződik a nemzetközi közvéleményben. Tehát igenis szigorú gazdaságpolitika alapján ítélik meg jobban az országot és igenis az ellenzéki pártok által képviselt álláspont alapján rosszabbul ítélik meg az országot, ha abba az irányba megy az ország gazdaságpolitikája. Az csak mellékes ehhez a dologhoz képest, hogy Szájer képviselő úr mint tudomány os tevékenységet végző ember alapvető módszertani hibát vét, hiszen nem lehet a Euromoney álláspontját egy másfajta mércével összevetni. Ennek a mércének az önmagához való mérése az érdekes, és a Euromoney '95 szeptemberében a korábbi 50. helyről a 44. hel yre sorolta Magyarországot. Magyarország egy másik becslés szerint ma a 8. helyen áll a befektetési szempontokból kedvező országok megítélési sorrendjében. Csehország 18., Lengyelország 19., és lehetne más összehasonlításokat is hozni. Köszönöm szépen. (Ta ps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kétperces reagálásra megadom a szót SzentIványi István külügyminisztériumi politikai államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Há z! Csak egyet tudok érteni Surján László úrnak azzal a kijelentésével, hogy ebben a kérdésben nem érdemes csípőből tüzelni, és valószínűleg ezt a kijelentést Szájer József frakcióvezető úrnak címezte. (Dr. Surján László: Nem, nem! - Dr. Hatvani Zoltán taps ol.) Bonyolult kérdésről van szó, olyan kérdésről, amelyben minden tényezőt meg kell vizsgálnunk, mint ahogy ez a kibontakozott vitában el is hangzott. Magyarország megítélése ma politikailag egyértelműen javult, és jobb mint 199394ben volt. Ezt a leghat ározottabban és a legőszintébben állíthatom saját személyes tárgyalási tapasztalataimra hivatkozva.
