Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - VARGA MIHÁLY, a Fidesz - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
1687 1994ben - mint köztudott - választások is voltak. Májusban parlamenti választásokra került sor, amely után az t hiszem, a felálló kormány néhány gazdaságpolitikai döntése befolyásolta azt, hogy milyen mérleget vonhatunk ma 1994ről. Ha visszalapozunk 1994 gazdaságpolitikai krónikájában, akkor azt láthatjuk, hogy a kormány első igazán gazdaságpolitikai jellegű dönt ése, csomagja az 1994es pótköltségvetés volt. Azért érdemel említést ez a mozzanat, mert az új kormány gazdaságpolitikai döntéseinek első megnyilvánulásáról van jelen esetben szó. Sajnos, ebben a csomagban azoknak a korábbi elemeknek, régi reflexeknek az alkalmazására találtunk példákat, mint például az áfa és a fogyasztási adó emelése, a már elfelejtett illetékelőleg újbóli visszahozatala, és olyan egyéb bevételnövelő emelésekre, mint az Útalap vagy a környezetvédelmi hozzájárulás mértékének az emelése. V éleményem szerint ezek a koalíciós lépések hozzájárultak ahhoz, hogy az inflációs várakozások jelentős mértékben emelkedtek 1994 végén, és teljes mértékben ellentmondtak annak a korábbi ígéretnek, hogy a vállalkozásbarát környezet és a kiszámítható gazdálk odás érdekében év közbeni adómódosításokra lehetőleg minél ritkábban kerül sor. Ha valaki ma mérleget von, akkor azt tapasztalhatja, hogy a Hornkormány eddig körülbelül 14 alkalommal módosított adótörvényt, és ismerve a már beterjesztett módosításokat, mé g jó néhány előttünk áll. Azt hiszem, ennyiféle módosítás mellett jogbiztonságról, a vállalkozások számára tervezhetőségről nagyon nehéz beszélni. Nem volt sikertörténet az MSZPSZDSZkormány számára a privatizáció területe sem. A privatizációs bevételek 1 994ben az előző évihez képest mintegy 25 százalékkal csökkentek, 174,4 milliárd forintról 130 milliárdra. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott az, hogy nem született meg az új privatizációs törvény, nem kezdődött meg a nagy közüzemi szolgáltató vállalatok pr ivatizálása sem. Bár ismerve a kormány jelenleg megtett lépéseit, ez utóbbi talán szerencse is. Minimálisra zsugorodott 1994ben a privatizációból származó készpénzbevétel, mintegy 28 százalékra. Ennek a bevételnek is körülbelül háromnegyed részét az ÁVÜ é rte el, amely a korábbi évekhez képest kiemelkedő eredményt produkált. Négyéves működése során ez volt a legmagasabb bevétel, amit el tudott érni. Felteszem tehát a költői kérdést: vajon indokolt volte az 1995ös költségvetésben, és indokolte a '96os kö ltségvetésben ilyen mértékű privatizációs tervezett bevételt beállítani. Véleményem szerint nem indokolt. Hadd említsek néhány érdekes megoldást is 1994ből, hiszen olyan döntésekre is sor került, amelyeket korábban nem tapasztaltunk. Ilyen döntés vagy lép és volt véleményem szerint az, hogy a bevételek elmaradásának áthidalására az ÁV Rt. 1994 decemberében a privatizációs bevételek megelőlegezése címén 150 millió dollár hitelt vett föl. Nyilvánvaló, a kormány számára féligmeddig presztízskérdés volt az, ho gy a bevételek behajthatóságát, beérkezését prezentálni tudja. Azonban nem tartom szerencsésnek azt, hogy külső költségvetési források igénybevételével próbálja a kormány ezeket a mutatókat kedvezőbbé tenni. Ugyancsak é rdemes feltenni a kérdést, vajon mi az oka annak, hogy a pótköltségvetés október közepi elfogadása és az év vége közötti termelési árkiegészítés csaknem megduplázódott a parlament által elfogadotthoz képest. Kíváncsian várom államtitkár úr, esetleg a minis zter úr válaszát. Kétségtelen tény, hogy 1994ben a csődök száma drasztikusan csökkent. A jogi személyiségű gazdasági szervezetekkel szemben 1992ben körülbelül 2300, 1993ban 780, míg 1994ben már csak 73 csődeljárás volt. A csődhullám tehát valóban levon ulni látszik - mint ahogy ezt a PM beszámolója is megállapítja , de a PMbeszámoló tapintatosan kerüli annak a kérdésnek a megválaszolását, vajon mi az oka annak, hogy az év második felében már nőtt a felszámolási eljárások száma, és ez a tendencia 1995b en is töretlenül folytatódik. Tisztelt Ház! A hátralévő rövid időben nem kerülhetem el, hogy néhány szóban a törvényesség, az ellenőrizhetőség, a számszaki pontosság kérdéseiről ne szóljak. Többen elmondták már, hogy az Állami Számvevőszék jelentése milyen anomáliákat tárt fel a '94es zárszámadásnál. Jómagam is a parlament számvevőszéki bizottságának kisebbségi előadójaként beszéltem ezekről a kérdésekről.
