Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 30 (118. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - VARGA MIHÁLY, a Fidesz - ELNÖK (dr. Salamon László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz
1686 munkanélküliség is 10,4 százalékra csökkent. A kedvező külgazdasági körülmények is elősegítették, lehetővé tették, hogy 1994 áprilisában Magyarország hivatalosan is benyújtsa az Európai Unió teljes jogú tagság iránti kérelmét, és ugyancsak ebben az idősz akban kérelmezte a magyar kormány az OECDbe való felvételét. A kedvező külgazdasági helyzet tehát nagymértékben segítette a magyar gazdaság növekedésének megindulását. A beruházások összege - összehasonlító áron, '93hoz képest - 11,5 százalékkal, az ipar i termelés 9,2 százalékkal nőtt. A tavalyi esztendőben a nemzetgazdaság szinte minden ágában több volt a beruházás, mint 1993ban; ezek együttes összege körülbelül 850 milliárd forint volt. Az ipari termelés növekedésére kedvezően hatott a belföldi beruház ási kereslet növekedése, valamint az export bővülése. Az export volumene '94ben 14,5 százalékkal, az importé 21,5 százalékkal nőtt. Itt kívánom megjegyezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy az adatokat alaposabban böngészgető képviselőtársaim számára az ny ilván kiderült, hogy az a jelentés, amelyet 1994ről kaptunk a Magyar Nemzeti Banktól, valamint a Pénzügyminisztérium által rendelkezésünkre bocsátott adatok között nyilvánvaló eltérések vannak. Így például az export tekintetében regisztrált növekedés a ké t intézménynél eltérő, és nyilván van még jó néhány olyan adat, amelyben nem tudunk abban a kérdésben senkinek sem igazat adni, hogy kié a megbízhatóbb statisztikai mutató. (17.50) Az export növekedését 1994ben az is ösztönözte, segítette, hogy egyes vám tételekben a társulási megállapodás eredményeképpen csökkenés következett be. Összefoglalva: tehát öt év elteltével nemcsak a bruttó hazai termék, a GDP nőtt, hanem javult a termelékenység is - a GDPhez viszonyítva - mintegy 8,4 százalékkal. Az egy foglal koztatottra jutó termelés jelentősen - 15 százalékkal - nőtt, amiben nyilvánvalóan szerepe volt annak, hogy egyrészt 1994ben új, korszerű termelőkapacitások léptek életbe, másrészt pedig, sajnos, csökkent az aktív foglalkoztatottak száma. 1994ben nőtt a lakosság megtakarítási hajlandósága is. A forintban elhelyezett takarékbetétek és a devizabetétek állománya is nőtt, a forinté 17,9 százalékkal, a devizáé 43,5 százalékkal. A lakosság birtokában lévő értékpapírok állománya is kedvező mutatót jelzett; ez az értékpapírállomány több mint 40 százalékkal nőtt 1994ben. Kétségtelen tény, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a növekedés a pénzügyi egyensúly jelentős romlásával járt együtt. Az államháztartás hiánya, valamint a vállalati szektor hiteligénye jelentőse n meghaladta a lakossági megtakarításokat. Ennek a hiánynak, valamint a hiány finanszírozásának törvényszerű következménye volt, hogy 1994ben jelentős külső erőforrásbevonásra került sor. Ennek következménye volt a folyó fizetési mérleg 3,9 milliárd doll áros, és az államháztartás 270 milliárd, ezen belül a központi költségvetés 321 milliárd forintos hiánya. Azt hiszem, itt nem szükséges visszatérni azokra a - talán a választási kampánynak tulajdonítható - állításokra, melyekben azt a fajta gazdasági növek edést, amely '94ben közel tartóssá vált, egyfajta rossz növekedésnek aposztrofálták. Ezt a fajta "rossz növekedés" kifejezést ma már szerencsére azok sem használják, akik korábban ezzel érveltek, hiszen ezekkel a kijelentésekkel legalább annyit ártottak a z országnak, mint - mondjuk - a Balatonon egy angolnapusztulás főszezonban. Lehetetlen ugyanis megbecsülni, mit jelentett volna az, ha a külpiaci konjunktúrára az export nem tud gyors növekedéssel reagálni, vagy ha a beruházások növekedését nem segíti az á llam a vállalati hitelekhez nyújtott garanciával. Úgy vélem, senki nem tud közülünk felállítani olyan objektív mércét, amelynek alapján ki lehetne mutatni azt, hogy a forrásbevonás milyen gazdasági aktivitást ösztönzött 1994ben, és milyen mértékben segíte tt Magyarország számára, hogy versenyképes tudjon maradni a keleteurópai szomszéd országokkal, és ezekkel szemben a pozícióját meg tudja őrizni.
