Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
1646 Október 24én az Üllői úton megjelentek az orosz tankok, tüzeltek, tehát nemzetközi eseménnyé vál t a magyar forradalom ügye. Ilyenkor az a nemzetközi gyakorlat, hogy a megtámadott országnak az Egyesült Nemzeteknél működő fődelegátusa azonnal kéri a Biztonsági Tanács összehívását, hiszen országának sorsáról, függetlenségéről, jövőjéről van szó. Ez októ ber 24én nem történt meg. A világsajtó nemcsak hogy írt a magyar forradalomról, a megindult lázadásról, olyan dicshimnuszokat zengettek, ami nem hiszem, hogy 1100 éves történelmünk alatt sokszor leíródott vagy elhangzott. Az ifjúság vonult fel a különböző országok fővárosaiban, és viták indultak a Szovjetunió katonai beavatkozásáról. A Szovjetunió akkori fődelegátusának, Szoboljev úrnak az volt az első megjegyzése, hogy a varsói egyezmény alapján tartózkodnak Magyarországon. Jómagam ebben az időben a Szaba d Európa sajtóosztályán - nem a rádióban, ott soha nem dolgoztam - dolgoztam Kovács Imrével, Gábor Róbert barátunkkal, és azonnal, amikor ez a szovjet fődelegátus részéről elhangzott, elővettem a varsóiegyezményt - oroszul és angolul volt meg - és elvittem a Biztonsági Tanács egy magyarbarát delegátusához, a perui delegátushoz: Belaunde professzorhoz, és azt mondtam neki, itt a varsói egyezmény, ennek alapján a Szovjetunió csapatai Magyarországon nem tartózkodhatnak. Magáévá tette, és később el is mondotta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának ülésén. Az 1955. évi III. törvénycikkel törvénybe iktatott Varsói Szerződés tehát nem adott a Szovjetuniónak alapot arra, hogy Magyarországon katonai csapatokat tartson, hiszen ez a lehetősége elmúlt 1955 júniusáb an, amikor Ausztria visszanyerte függetlenségét, és megszűnt a békeszerződésnek egy nagyon káros, nagyon kellemetlen s a nyugati hatalmakat eléggé el nem ítélhető módon bennehagyott pár mondata, hogy a Szovjetuniónak joga volt annyi katonát tartani, amenny i a szovjet övezetben, Ausztriában lévő katonai csapatok utánpótlására szükséges, ez megszűnt. Itt meg kell jegyeznem egy fura dolgot, amiről általában a magyar közvélemény, de még a szakértők sem tudnak, hogy általános vita volt sokáig, hogy a Szovjetunió katonái milyen alapon tartózkodnak Magyarországon. Ismétlem: a Varsói Szerződés alapján nem, akkor miért avatkoztak be? 1957 februárjában az Egyesült Nemzetek akkori magyar fődelegátusa, Mód Péter egy beadványt adott be az Egyesült Nemzetekhez, amely hathét oldalon keresztül magyarázta a tényeket, és a legnagyobb meglepetésre azt írta, hogy a szovjet csapatok a békeszerződés alapján avatkoztak be, mert hiszen a békeszerződés megtiltotta a fasiszta szervezetek és egyéb csoportosulások létét, majd a szervez etét, és miután a magyar forradalom szerinte ez volt, ezért kellett beavatkozni a magyar forradalomba. Ez a lehetetlen megállapítás ma is ott fekszik az Egyesült Nemzeteknél, és nem hiszem, hogy bárki is, aki ezen napokra gondol, ne egyezne meg velem abban , hogy ez egy nagyon meggondolatlan és nagyon káros megállapítása volt az akkori magyar fődelegátusnak. Igen, október 24én senki nem jelentkezett a magyar delegáció részéről, hogy napirendre tűzze az ügyet, de október 25én sem, október 26án sem. Közben özönlöttek a táviratok az Egyesült Nemzetek delegációi részéről a főtitkárnak, hogy csináljanak valamit. Így futott be távirat többek között, a számos között Dánia reprezentációjából, amelyben kérték azt, hogy ismerjék el ezt a csodálatra méltó eseményt és intézkedjen az Egyesült Nemzetek. (13.30) Ausztria bölcs táviratában az volt, hogy ez nemcsak Magyarország szuverenitása, ez Európa békéjét is jelenti. Törökország delegációja kérte azt, hogy az idegen csapatok vonuljanak ki. Az olasz fődelegátus azt távi ratozta, hogy minden ügyet tegyenek félre, csak tárgyalják a magyar ügyet. Chile delegátusa kérte a magyar szuverenitásnak a megőrzését, illetve megsegítését. Mindezek a táviratok a magyar delegációra nem hatottak, mozdulatlan volt. Október 26a: még mindi g semmi sem történt.
