Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1638 felhalmozódott adósság terheit. Sokan beszéltek ma itt arról: hogy az, hogy a költségvetés hogyan alakul, összefügg azzal, hogy itt van egy adósságállomány, és itt van a költségvetés kiadási oldalán a kamatteher. Mindenekelőtt azt kell nagyon nyomatékosan leszögezni, hogy félreértés ne legyen, hogy itt a belföldi adósság kamatterhe az, ami nyomaszt bennünket, nem külföldi adósságé. A külföldi adósság kamatterheit lényegében fedezi a tőkeimport. Itt a belföldi adósság kamatterhe az, amire nincs más fedezet, mint költségvetési források, illetve hiány. Tehát ha valakiben olyasmi merülne föl, hogy szabaduljunk ettől a tehertől, akkor az a magyar jövedelemtulajdonosoktól venné el azt a törlesztést, a magyar állampolgároktól, állampapírtulajdonosoktó l, amiről itt szó van, és ezért jobb, ha mindenki kiveri a fejéből azt a gondolatot, ami néhányszor még itt a Házban is elhangzik, hogy valahogy meg kéne szabadulni ettől a tehertől. Kétségtelen tény - Szilágyiné Császár Terézia beszélt ma arról , hogy va n itt egy közel 500 milliárdos kamatfizetési kötelezettség idén, '95ben, és hogy ez nyomaszt bennünket, ez egy teher a gazdaság számára. Csak azt a kérdést nem szokták feltenni azok, akik erről beszélnek, hogy ez itt a fő gond, hogy honnan van ez a kamatt eher. Ez a kamatteher 470 milliárdos. Ebből 275 milliárd - tehát körülbelül a kétötöde - a hiányt finanszírozó adósságnak a kamatterhe, a többi pedig egyéb dolgok, többek között a bankkonszolidációból, adóskonszolidációból fakadó adósságnak a kamatterhe. H onnan származik ez a 270 milliárd forintos hiányt finanszírozó kamatteher, ami annak a mintegy, most már közel 1500 milliárd forintos belső államadósságnak a kamatterhe? Két évvel ezelőtt, amikor a '94es költségvetésről vitatkozott itt a Ház, akkor Orbán Viktor mint a Fidesz elnöke, vezérszónoklatában azt mondta, hogy annak az adósságnak, aminek a kamatterhe most nyom minket - ő akkor azt mondta, '93 őszén , a fele régi, és a fele az, amit az Antallkormány halmozott fel és tett hozzá a korábbi kamathoz. Akkor még Orbán Viktor az MDFkormánnyal szemben volt ellenzékben. Azóta telt az idő, és ma már azt mondhatjuk, hogy annak az adósságtehernek, aminek a kamatai ma nyomasztják a magyar társadalmat, körülbelül a 40 százaléka az, ami már '90ben is megvolt, é s körülbelül 60 százaléka az, ami az előző négyéves ciklus alatt gyűlt össze. Ez a kamatteher az, ami a magyar költségvetés számára, a magyar államháztartás számára ma a legsúlyosabb, legnagyobb teher. Erre az adósságra fizetjük valamennyien együtt a kamat ot. Nagyon fontos, hogy ezt lássuk. Mert az a gondolatmenet, hogy nem a folyó költségvetési kiadásokon kell spórolni, hanem csináljunk valamit a kamattal, megfeledkezik arról, hogy ami ma kamatteher, az tegnap költségvetési hiány volt, és ha ma nem csökken tjük a költségvetési hiányt, abból holnap lesz kamatteher. Ez az alapvető összefüggés, amivel valamennyiünknek tisztában kell lenni. Ezért nagyon fontos tehát, hogy a '94es folyamatokat helyesen tudjuk megítélni és elemezni. Rátérnék tehát a'94es folyama tokra. Én magam sem rokonszenvezek azzal - ugyanúgy, mint Rott Nándor , ha az előző kormány felelősségéről beszélünk, de '94es folyamatoknál nem tehetünk mást, hiszen a '94es költségvetést az előző kormány állította össze. És még azt is hozzátenném: Szi lágyiné képviselőtársam helyesen utalt rá, hogy a gazdasági folyamatokban van késleltetés, a mai folyamatokat nem ma döntjük el. De akkor ez abban az értelemben is igaz, hogy '94 egészére mondhatjuk azt, hogy ami '94ben történt, azért - tetszik, nem tetsz ik , lényegében az előző kormány a felelős, az új kormány legföljebb apró módosításokkal kísérletezhetett, nem túl sok eredménnyel - amiről már Békesi László beszélt, és talán még magam is visszatérek rá. Tehát '94. Mi is volt '94ben? Békesi László soka t beszélt róla. Én igazából csak felidézni szeretném, hogy egyrészt megindult egy növekedés. Igen. Megindult a források, a termelés, a GDP növekedése, mert az '93ban még nem volt. És hogy ez most 2 százalék, 3 százalék, az tulajdonképpen mindegy. Ami itt a lényeges, és amiben Szabó Iván sem vitatkozhatna Békesi Lászlóval, ha itt tudna lenni, hogy a termelés, a források és a felhasználás között egy sok százalékpontos, vagy sok száz milliárdos különbség volt. Ez a dolognak a lényege. Ez a különbség.
