Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ IVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László):
1630 Én abban a helyzetben vagyok, hogy szerencsétlenségemre örököltem Szabó Iván székét, személyesen tudom tehát, hogy mi volt kész és mi nem volt kész. Köszönő viszonyban nem voltak azok az anyagok egy törvénytervezet igényével, parlament elé terjeszthetőségével, amire most önök hivatkoznak. A kincstárban egy francia fordítás állt rendelkezésre, aminek az alapján el lehetett indulni, de ugye, azt senki nem gondolja komolyan, hogy egy francia törvény módosítása elégséges ahhoz, hogy ide, a parlament elé terjessze egy felelős kormány. Az úgynevezett államháztartásireformtörvénytervezetről pedig inkább ne beszéljünk. Azért ne beszéljünk , mert az bizony még ma is meglehetősen embrionális állapotban van egy év kemény munkája után, s ennek a vitájába most nem érdemes belemenni, hiszen majd jön a parlament elé az államháztartási törvény módosítása. Nem érdemes tehát, tisztelt Ház, azt a láts zatot kelteni, hogy a pótköltségvetés vitte el az energiát egyébként elő nem készített törvényjavaslatok tárgyalása elől. Ha lettek volna ilyen előkészített törvényjavaslatok, mi lettünk volna a legboldogabbak, ha nem kell a munkát gyakorlatilag elölről ke zdeni. Fájdalom, azonban ezt kellett tenni és ez a magyarázata annak, hogy később kerülnek ide ezek a törvényjavaslatok. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Sza bó Iván képviselő úrnak. DR. SZABÓ IVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gondolom, senki nem gondolja, hogy egy közel húszperces okfejtést két percben meg tudok cáfolni. Bár ezt kellene tennem, mert Békesi László előadása a tipikus példája annak, ho gy ugyanazokból a tényekből hogy lehet homlokegyenest ellenkező következtetésekre jutni, és ez a vita a korábbi kormányzat gazdaságfilozófiája és a jelenlegi között. Ezért minden indokolás nélkül címszavakat szeretnék csak mondani, merem remélni, hogy lesz rá alkalmam egyszer bővebben is kifejteni, sajnos, ez a mai nap nem az. 2,9 százalékos GDP: örülök, hogy eljutottunk ide másfél év után, mert először nulla, mínusz egy, aztán semmi, aztán egy, aztán másfél, majd kettő, most 2,9. Körülbelül a tavalyi év el telte után kilenc hónappal végre a KSH is belátta, hogy mégis az van, amit egyébként mindenki tudott tavaly júniusban, hogy körülbelül hová tartunk. Azonban Békesi László sem gondolja komolyan, hogy egy olyan országban, amelyben az adósságszolgálat révén á llandó tőkés valutakiáramlás van, egy olyan országban növekedést lehet teremteni anélkül, hogy tőkebevonás történjék. Ennek valóban az egyik szindrómája az, hogy a fizetési mérleg romlik, de a fizetési mérleggel szemben áll a működőtőke bejövetele mint jav ító tényező, és ez a kormány '93hoz képest a működőtőke és a fizetési mérleg közötti differenciát 2,7szeresére emelte a privatizáció leállításával. (A jegyzői székben dr. Kávássy Sándor helyét Sasvári Szilárd foglalja el.) Ez az igazi gazdaságpolitikai p robléma, és ez nem a korábbi kormány politikájából jön, hanem abból, amit maguk csináltak maguknak. Világos, hogy erről csak ennyit tudok mondani, többre nem jut idő. A másik kérdés, amiről röviden kell szólnom: az infláció és ami mögötte van. Infláció is van mögötte, abból, amit Békesi László elmondott, körülbelül a fele, a másik fele abból a likviditásszűkítési politikából van, ami drágította a pénzt, abból a filozófiából, hogy a lakossági jövedelmeket el kell inflálni, egyedüli haszonélvezői a bankok. A kincstári törvényről majd a kincstár keretében el fogom mondani, hogy valójában hogyan és mit adtam át '95. január 1jével. Az, ami most ide került, nyugodtan bevezethető lett volna, mert ez a halvány árnyéka annak, ami akkor elő volt készítve. (Derültség a bal oldalon, taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) :
