Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 25 (117. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
1618 Az Országgyűlésnek egy rendkívül fontos garanciális eszköze az, hogy az Állami Számvevőszék évenként a költségvetés teljesítését vizsgálat tárgyává teszi, és hogy a költségvetés teljesítését a számok tükrében vizsgálja meg. Sajnálatos módon a költségvetés végrehajtásáról szóló általános vita kapcsán meg kell állapítanom, hogy a törvényhozó hatalom részéről számos visszaélés történt a zárszámadás összeállításako r. Például olyan számszaki hibák vannak, amelyek önmagukban ellehetetlenítik a költségvetés korrekt ellenőrzését. Amint az ismeretes, a demokrácia alappillére, hogy a törvényhozó hatalom vajon tudjae ellenőrizni a végrehajtó hatalmat, és állnake olyan jo gszabályi biztosítékok a rendelkezésére, amelyek kapcsán ennek érvényesülését adott esetben szankcionálni is tudja. Sajnos nálunk a hatékony ellenőrzés még mindig nem valósulhatott meg, hiszen ha csak példálózó módon is sorolom fel azokat a hiányosságokat, amelyek a zárszámadásból mint szembeötlő szarvashibák hívhatók fel, már egyet kell érteniük igen tisztelt képviselőtársaimnak abban a megállapításban, hogy ezek a hiányosságok tulajdonképpen az ellenőrzés hatékonyságát veszélyeztetik. Legyen szabad minden ekelőtt utalnom arra, hogy a kormány a mai napig sem alakította ki a központi költségvetés zárt rendszerű nyilvántartási rendszerét, nem egy vonatkozásban, amint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, a hatályos jogi normákba ütköző a kormány pénzüg yi gazdálkodása. Az a tény, hogy a társadalombiztosítási alapok és a különböző, olyan beszámolók, mint például az ÁPV Rt., illetőleg annak jogelődje, az ÁV Rt. és az ÁVÜ beszámolója sem szerepel az anyagban, ezek egyértelművé teszik azt a megállapítást, ho gy ezek mind az ellenőrizhetőség rovására esnek latba. Az a tény, hogy a vámbiztosíték bevételként került elszámolásra, nem is minősíthető másként, mint a mérleg szándékos meghamisításának, hiszen itt egy olyan jelentős többletbevételt tüntetnek fel a mérl egben, amely ténylegesen nem bevétel, és amelynek bevételként való feltüntetése csak egy célt szolgálhat, nevezetesen: a mérleg meghamisításának tényét. Márpedig, ha meghamisították a mérleget, akkor miként lehet hatékonyan ellenőrizni? Hiszen a vámbiztosí ték olyan jelentősen növeli a bevételi főösszeget, ami az egész számadás korrektségét kérdőjelezi meg. A zárszámadásnak meg kellene felelnie a valódiság, az összehasonlíthatóság, a törvényi előírások és a teljesség igényének. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a négy felsorolt szempont közül egyik sem érhető tetten a jelenlegi zárszámadásban. Legyen szabad külön is kitérnem arra, hogy elfogadhatatlan a Független Kisgazdapárt számára, hogy a számvevőszéki jelentés beadásának határideje 1995. augusztus 31e, a Pénz ügyminisztérium mégis lehetségesnek tartotta, hogy augusztus 22én olyan észrevételeket, illetőleg a saját korábbi észrevételeinek olyan módosítványát nyújtsa be, ami tulajdonképpen a Számvevőszék hatékony munkájának az ellehetetlenülését jelenti. Mert, bá r igaz ugyan, hogy a Pénzügyminisztérium arra hivatkozott, hogy itt tulajdonképpen nem történtek olyan jelentős eltérések a korábbi észrevételeihez képest, ami miatt a határidőt az Állami Számvevőszék ne tudná tartani, de én úgy gondolom, a logika szabálya i alapján megállapítható, ha egyszer igaz lenne az a megállapítás, hogy nem történt ilyen jelentős változtatás a második vélemény benyújtásakor, akkor egyáltalán miért volt arra szükség, hogy azt benyújtsák. Hiszen, ha csupán jelentéktelen eltérésekről van szó, akkor kár volt az egész logikai menetét megzavarni. (11.00) Úgy gondoljuk, önmagában az a tény, hogy az elszámolásban egyes adatok szerint 8 milliárd forint, más adatok szerint 13,8 milliárd forint eltérés van, olyan jelentős tétel, ami fölött nem le het egyszerűen elsiklani. A Független Kisgazdapárt megkérdőjelezi, hogy valóban igaz lennee a megállapítás a kormányzat részéről, hogy a GDP a '94es év folyamán 2,9 százalékkal emelkedett volna. Ha így is van, akkor is legfeljebb a 17 évvel korábbi gazda sági színvonalat értük volna el - ami önmagában is
